Nagyszabású csuka-visszatelepítési programba kezdett a Kustánszegi-tavon a Göcsej Horgász Egyesület. Április 20-án, csütörtökön mintegy 2000 darab 3-6 centiméter hosszúságú ivadékot helyeztek a vízbe.
A visszatelepítési programra azért volt szükség, mert a tóból az évek során szinte teljes egészében eltűnt a csukapopuláció – olvasható a zaol.hu-n.
Kelemen Csaba egyesületi elnök ezt több okkal is magyarázta, egyrészt a csuka esetében nincs felső méretkorlát, másrészt a tó ökológiája is jelentősen megváltozott az évek során, az sem kedvezett a halfajnak.
– A csuka a tó kezdete óta jelenlévő halfaj Kustánszegen, szórványosan telepítésére is sor került, ám kezdetben sokkal jobb élőhelye volt a vízben. A sekélyebb részek hínaras területei egykor ideális ívóhelyet biztosítottak a csukának, ám az amur megjelenésével ezek az életterek megszűntek, így a csukaállomány visszaszorult. Ezt a fogási naplók éves összesítése is megerősítette, a horgászok egyre kevesebb csukafogást jegyeztek fel, tavaly gyakorlatilag már alig volt rá példa – magyarázta az egyesületi elnök.
Kelemen Csaba azzal folytatta, amikor az új vezetőség mandátumot kapott, több fontos célkitűzést is tett, ezek egyike annak az „ökológiai sivatagnak” a megszüntetése volt, amit az amur elszaporodása okozott a tóban. Az amur ugyanis rengeteg növényi táplálékot fogyaszt, ezáltal megszűnt a komplett tápláléklánc a vízben.
– Annak érdekében, hogy a tó ökológiailag újra magára találjon, kiemelt figyelmet fordítottunk az amurállomány mérséklésére. Miután ebben komoly eredményeket értünk el, a növényállomány gyorsan elkezdett megerősödni, ez pedig megteremtette a csuka-visszatelepítési program feltételeit – árulta el az elnök.
Az egyesület a héten helyezett a vízbe Szombathelyről hozott kétezer ivadékot. Kelemen Csaba rámutatott, azért nem kifejlett, fogható méretű példányokat telepítettek, mert a halneveldék a csuka élettani sajátosságai miatt általában ivadékként értékesítik ezt a halfajt.
– A csuka rendkívül nehezen nevelhető faj, amely ivadékkorában ugyan főleg állati planktonokkal, lárvákkal táplálkozik, de hajlamos a kannibalizmusra is, azaz a kis csukák gyakran felfalják egymást, de még kifejlett korukban is előfordulhat ez. Ezért szétszórtan kell őket kihelyezni a vízbe annak érdekében, hogy minél kevésbé találkozzanak egymással, hiszen így nő a megmaradási esélyük. Azt mondja a szakirodalom, ha a vízbe kihelyezett ivadékállomány 5-10 százaléka eléri a kifejlett méretet, az már jó aránynak számít – mutatott rá.
Az elnök szerint a most kihelyezett csukák egy része év végére elérheti a hazavihető, azaz minimum negyven centiméteres méretet. Ez abból adódik, hogy a nőstény és a hím egyedek növekedésében jelentős különbség mutatkozik, míg a hím ivadékok egy év alatt 20-25 centiméterre nőhetnek meg, addig a nőstények esetében ez akár 40 centiméter is lehet.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)
