Az ország legnagyobb bölcsőjéből helyezték ki az ország legnagyobb aranyharcsáját az alcsútdobozi Diana és Zoltán Horgásztó és Pihenőparkban, ahol néhány nappal a telepítést követően ki is fogták a szemet gyönyörködtető példányt.
Arról már nemrég beszámoltunk, hogy a Diana és Zoltán Horgásztó és Pihenőparkban felállították a tulajdonosok állítása szerint az ország legnagyobb bölcsőjét, így kímélve és védve a halak épségék a kihelyezések alkalmával.
A módszer lényege, hogy telepítéskor a halszállító autóból először egy mintegy 8 négyzetméteres, vízzel töltött műanyag tartályba teszik át a halakat egyesével, természetesen csak azt követően, hogy lemérték a nettó tömegüket. Utána kerül sor esetenként a chippelésre, majd a fotózásra és a szabadon engedésre.
A telepítőmedencébe november 22-én igazán különleges, sárga színű, a szaknyelv szerint xantorisztikus harcsák érkeztek.
Kiemelkedik közülük a 156 és a 171 centiméteres példány. Utóbbi minden bizonnyal az ország legnagyobb, ilyen jellegű hala. (A bátonyterenyei Maconkai-víztároban és a jászteleki Eldoradó Horgásztóban élnek még hasonló halak, de egyik sem nagyobb 170 centinél.)
A köznyelv a színhiányos/színhibás halakat hajlamos albínóknak nevezni – mint, ahogy azt tették most is a tulajdonosok –, pedig ez téves meghatározás. Az albínókban a festékanyagok egyike sincs meg, azokat a színanyagok teljes hiánya jellemzi. A halak „elszíneződését” mindig genetikai hiba okozza.
A halakban normál esetben négy festékanyag tud szintetizálódni: a fekete melanin, a gyöngyházfényű guanin, a narancsszínű xantofill és a vörös színű eritrofill.
Az albínókban a festékanyagok egyike sincs meg, azokat a színanyagok teljes hiánya jellemzi. Az albínó halak további fontos jellemzője még, hogy a szemgyűrűjük sem színes, a szemük pedig enyhén pirosas.
„Tudomány szempontból csak az számít albínónak, amelyikben egyáltalán nincs festékanyag, semmilyen. Annak áttetsző a bőrre, és látszik alatta az izomzat is. Ez valójában egy genetikai hiba” – nyilatkozta korábban a Pecaverzumnak Harka Ákos, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) tiszteletbeli elnöke, aki egy kezén meg tudja számolni, hogy életében hány albínóharcsát látott, azokat is csak fényképen.
A Diana és Zoltán Horgásztóba telepített harcsákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, azok csak színhiányosak, mert a fehéren fénylő guanin megtalálható a bőrükben, de nincs meg bennük a melanin. A sárga xantofillból viszont némelyikben kissé túlzott mennyiség termelődik, így xantorisztikus egyedeknek nevezhetők.
A harcsákról általánosságban elmondta, albínóegyed létrejöhet két teljesen átlagos kinézetű szülőtől is, ha rejtett hibaként mindkettő magában hordozza azokat a hibás géneket, amelyek egyik színanyagnak a keletkezését sem tudják biztosítani.
Mindegy is, hogy mi a pontos elnevezése a harcsáknak – gondolhatta D. Zoltán, aki december elsején, kilenc nappal a betelepítését követően kajakból pergetve fogta ki a legnagyobb, 171 centis aranyharcsát.
„Hosszú, kemény, »kajakvontatós« fárasztás után egy pár fotó erejéig kivarázsolták a vízből ezt a szörnyeteget” – számoltak be a Diana és Zoltán Horgásztó és Pihenőpark Facebook-oldalán.
A vízterületen nem először helyeztek ki xantorisztikus halakat, már 2021-ben is telepítettek amurt és harcsát is ilyen színből.
A nyáron álomszerű aranycsukát fogtak Tiszateleken. Nézd meg a halat ITT!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Diana és Zoltán Horgásztó és Pihenőpark FB-oldal)
