2022. augusztus 18. csütörtök | Ilona
Nagy fogások

„Hiányhorgászat”: legyezve fogja a dunai süllőket Erdélyi Koppány – videóval, fotókkal

„Hiányhorgászat”: legyezve fogja a dunai süllőket Erdélyi Koppány – videóval, fotókkal

Hogy mitől univerzális módszer a legyezés a Dunán? Mert minden halat meg lehet vele fogni! Erdélyi Koppány a fejébe vette, hogy a lehető legtöbb fajt megpróbálja becsapni szőrökből készített kishalutánzatokkal. Jelentjük: az első küldtés, a süllő kipipálva.

Egy régi vízióját váltotta valóra Erdélyi Koppány, aki nagyon fiatalon, már ötéves korában elkezdte a legyezőhorgászatot, köszönhetően édesapjának, aki vitte magával rendszeresen. Főleg hegyi folyókon „szocializálódott”, de mindig is vonzotta, milyen lehet a Dunán ezzel a módszerrel pecázni. 

Évek óta nem jutott vízhez, de most úgy döntött, hogy újra pálcát ragad, és megvalósítja hosszú ideje dédelgetett álmát. A Duna egyik legszebb és legvadregényesebb magyarországi szakaszát, a Komárom-Esztergom megyei részt választotta, és ki váltotta éves engedélyét. 

„Sokszor előfordul a Dunán, hogy a ragadozó sekély vizekben tartózkodik, ahol a pergető csalit egyszerűen nem lehet elvontatni, ott a műlegyek, ez esetben kishalutánzatok, úgynevezett streammerek, amiben csak egy horog van és nem akadsz el a köveken, nagyon hatékonyan becserkészik a vehemens balinokat vagy az éjszakai süllőket. Ahogy a fény fogy, úgy egyre közelebb kerülnek a halak a partszéli kövezésekhez, és jellemzően a felszínközelben is beindulnak az események. Finom mozdulatokkal a sodrásba úsztatva és visszavontatva lehet őket kapásra bírni” – kezdte ecsetelni a Pecaverzumnak, miért is lehet bizonyos feltételek teljesülése esetében hatékony fegyver a műlégy.

Július 23-án, szombaton ejtette meg első bevetést naplemente előtt, és egy kisebb formát rögtön sikerült is elcsípnie.

A műlegyet pedig nemes egyszerűséggel a kutyáinak a szőréből kötötte. 

„Ami jó még ebben a módszerben, hogy a fogós legyet könnyen elkészítjük, számtalan alapanyagból választhatunk. Én a táncsulis csajok varrós és körömlakkészletéből mazsoláztam ki számos olyan szintetikus anyagot, melyekből felépült a műlegyek teste, szeme, stb…A jól vibráló tollak, állati, természetes szőrök érdekes rezonanciát adnak le a vízben, és ennek köszönhetően szerintem különösen fogós lehet a műlégy” – magyarázta Koppány, aki sorolta a legyezés további előnyeit.   

„Az a jó legyes bevontatásban, hogy a pergetéssel ellentétben a csalit nagyon sokáig a vízben tudjuk tartani. Nincs szükségünk arra, hogy folyamatosan dobálózzunk, mert ugye a kishal is gyakran megáll a sodró vízben, ezért érdemes pihentetni a kezünket, és felkészülni egy hatalmas koppintásra. A pergető csalikkal ez csak úgy lehetséges, ha egy erős sodrásban egyhelyben meg tudjuk tartani, hogy jól veressenek. Mikor nagyon kevés sodrás van, akkor a még viszonylag aktívan verető woblerek, gumicsalik is fel tudják adni a szolgálatot, viszont a műlégy még az álló vízben is nagyon szép vibrációkat ad le a mozgásával” – fejtegette.

Július 24-én, vasárnap is megcélozta a fényváltás körüli időszakot, és a pár óra dobálásnak újfent gyümölcse termett. 

„A második már rendesen karikába húzta a botot, fárasztani kellett, kiló feletti, szebbecske ezüstös dunai süllő volt” – jellemezte a halat, majd áttért a bevágás technikájára, amely nagyban eltér a pergetésben és klasszikus műlegyezésben bevett mozdulatsortól.

„A műlegyező horgászfelszerelésről azt kell tudni, hogy mivel hajlékonyabb, mint a leghajlékonyabb pergető botok, ezért a bevágásnál inkább a zsinórt rántjuk be a halnak, hogy a csontos süllő száját átüsse a horog. Hasonlóan kell eljárni a csuka műlegyes horgászatánál is” – állapította meg. 

Koppány szerint a dunai legyezés egy abszolút „hiányhorgászat”, amit tényleg csak néhány horgász űz Magyarországon, és külföldön sem elterjedt. Aki pedig bővebben érdeklődik a téma iránt, annak Bartha Péter írásait ajánlja, ő azon kevesek egyike hazánkban, aki aktívan űzi/űzte a dunai süllőlegyezést.

Azt is kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy ez a módszer kifinomult mozdulatokat igényel. „Nincs helye csörtetésnek, kopogásnak és legfőbbként a lámpázást hanyagoljuk, tanuljunk meg sötétben érvényesülni! A süllő különösen allergiás a lármára” – hangzott a jó tanács. 

„Akkor van esély, amikor közeledik az alkony, a fényváltás, és a ragadozó halak el kezdenek gyülekezni a part szélén a snecik után sóvárogva. Az is nagyon izgalmas, hogy a Dunán sosem tudhatjuk, mibe futunk bele. Különösen nagy fárasztási élményt nyújthat legyes felszereléssel egy 4-5 kilós süllő, balin, esetleg egy kisebb harcsa” – árulta el Koppány. 

És, hogy mi az az érv a legyezés mellett, ami mindent elsöpör? „Az összes halfajt meg lehet fogni, univerzális – érkezett a válasz, amely egyben terv is Koppány részéről. – Folytatódik a kaland, a dunai legyes horgászat. Ezt akarom minél jobban kitapasztalni, és a lehető legtöbb halfajra rámenni. A vadregényes Szigetközbe is szeretnék eljutni, gyerekkori álmom az is, hogy ott léggyel horgászhassak.”

Koppány barátnője, Németh Kamilla Sába jóvoltából egy videót és még több fotót is tudunk mutatni. Íme a videó:

És itt pedig még néhány remek fénykép:

Még több friss hírért KATTINTS IDE!