2024. április 29. hétfő | Péter
Nagy fogások

Kihalófélben lévő halat fogtak a Fűzfás-Zugi-holtágból

Kihalófélben lévő halat fogtak a Fűzfás-Zugi-holtágból

Egy manapság már különlegesnek számító angolnafogásról adott hírt a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHESZ).

Az idősebb horgászok számára egy-egy angolna fogása még nem számított rendkívüli események, hiszen az ország számos vízterületén gazdasági célú angolnaprogram zajlott a szocializmusban. 

Az 1970-es/80-as években a Körösök egyes szakaszain például kövezéseken, akár még célzatosan is érdemes volt rá próbálkozni, számos holtágban pedig rendszeres éjszakai vendég volt a gilisztacsokorral csalizott szereléken. Ezek az állományok mára elkoptak, egyre inkább kuriózum egy-egy példány előkerülése.

Az európai angolna őshonos halunk, de meglévő hazai állományait az évtizedekkel ezelőtti mesterséges állományképzésnek köszönhetjük. Az angolna ugyanis kihalófélben lévő állatfaj. Világállománya az elmúlt 50 évben becslések 98 százalékkal csökkent.

Mesterséges tenyésztése nem megoldott, számos nemzet kutatói próbálják elérni ezt az áttörést versenyt futva az idővel. 

A fentiek okán ezért mindenképpen említésre méltó Kézsmárki Attila közelmúlti angolnafogása, amely a beszámoló szerint így hangzik:

„A délutáni órákban fogtam két szem fehér csontival. Az előke hossza 50 centiméteres volt. Gyönyörű elhúzós kapással jelentkezett, kis fárasztás után meglepődve tapasztaltam, hogy angolnát fogtam. Gyerekkoromban fogtam utoljára” – olvasható a horgász beszámolójában.

A szakirodalom szerint Magyarországon hivatalosan 1961-től tartják számon az angolnagazdálkodást, de az első említés egy külföldről származó ivadékról már egy 1595-ös okmányban megtalálható volt.

Hazai telepítésekre a 19. század közepétől került sor, az 1895-ös országos mezőgazdasági kiállításon mutattak be kifejtett példányokat, amelyek vélhetően az 1870-es években végzett kihelyezésekből származhattak.

A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) a horgászok fogási naplójának összesítését követően elkészített statisztikájában a 2022. évi 4478 tonnás fogásból 2,3 tonnát tett ki angolna, ami 0,051 százalék. 2019-ben még 3 tonna volt a dokumentált mennyiség, azt követően 2 tonnán stagnált.

Arról, hogy örök homály fedi a nagy balatoni angolnapusztulások valódi okát, EBBEN A CIKKBEN írtunk. 

Méteres angolna tűnt fel a Duna budafoki szakaszán tavaly nyáron, le is videózták. Nézd meg a felvételt ITT!

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: KHESZ)