Örömhírt osztott meg egy horgász a Magyar Haltani Társaság (MHTT) Mit fogtam? elnevezésű rovatával.
„Az alábbi képen a Baranya vármegyei Kisinci-holtágon fogott széles kárász határozóbélyegeit hordozó hal látható. Kérem megerősítésüket vagy cáfolatukat a megállapítást illetően” – írta levelében T. Á.
Az MHTT viszontválaszában megerősítette a pecás feltételezését.
„A magas hát, a sűrűn fogazott bognártüske, a hátúszó domború szegélye, az oldalvonalon számolható 32 pikkely, valamint a faroknyélen található fekete folt alapján a hal valóban egy őshonos, nem fogható széles kárász (Carassius carassius)” – vonták le a következtetést.
A horgászok sokszor hajlamosak összekeverni az őshonos aranykárászt az inváziós ezüsttel vagy a hybrid példányokkal.
Júliusban például a Laskó-patakon keveredettt becsapós hal a zsákmány közé, jól át is verte a horgászt.
Az MHTT rovatában többször jelent már meg olyan hal, amelyet a horgász széles kárásznak gondolt, aztán kiderült, hogy mégsem az.
Az egyik ismertetőjegy, amiről biztosan megállapíthatjuk, milyen kárászról van szó, az az oldalvonalon megszámolható pikkelyszám. Ha eljutunk 32-ig vagy a fölé, akkor bizonyosak lehetünk, hogy széles kárász. Ha ez alatti szám jön ki, akkor ezüstkárásszal van dolgunk.
A magyarországi halfauna több mint 90 fajból áll, ezek közül 37 áll természetvédelmi oltalom alatt. Itt két kategóriát különböztetünk meg: védett és fokozottan védett. Van továbbá három faj (a kecsege, a vágódurbincs és a széles kárász), amelyek ugyan nem védettek, de nem is foghatók, a horogra került példányokat minden esetben vissza kell helyezni a vízbe. A Magyarországon őshonos, de nem fogható negyven halfajt bemutató cikkünk ITT ÉRHETŐ EL.
Arról, hogy miért volt 2022 az aranykárászok fekete éve, ITT ÍRTUNK.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
