Az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Kft. 2022. február 23-án online workshopon mutatta be a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program DCF-projektje keretében kifejlesztett halárfigyelő rendszert. Az intézet hosszú évek óta gyűjti a termelői – avagy „tóparti” – halárakat, valamint a főbb haltermékek és az élő ponty fogyasztói árát. Igazodva az értékesítési csatornák elmúlt két évben megfigyelt, a járvány által kikényszerített változásaihoz, a friss haltermékek fogyasztói árának a megfigyelését a webshopok kínálatára is kiterjesztette az AKI.
A Halászati Lapokban megjelent cikk szerint Goda Pál ügyvezető igazgató köszöntője után Bojtárné Lukácsik Mónika, a Halászati Információs Csoport vezetője előadásában elmondta, hogy az AKI már 15 éve követi a hal termékpálya kiskereskedelmi árait, ami később a MAHOP DCF egyik kötelező feladata lett. Az élő ponty és a főbb haltermékek (pontyszelet, afrikaiharcsa-filé, busatörzs, busaszelet és lazacfilé) fogyasztói árai két kereskedelmi lánctól, két fővárosi vásárcsarnokból és 12 vidéki piac halárusító helyeiről származnak. A fogyasztói árakat havi rendszerességgel figyelik, de tekintettel arra, hogy a halfogyasztás jellemzően az ünnepekhez kötődik hazánkban, a fogyasztói árakat a karácsony és a húsvét előtti két hétben is publikálja az intézet a Magyar Mezőgazdaság hetilap Halászati Lapok című mellékletében.
Az utóbbi években az édesvízi halellátás egyre kiegyenlítetebbé vált Magyarországon, amiben nagy szerepet játszanak a kereskedelmi láncok, hiszen egész évben kínálnak halat és haltermékeket.
A tóparti árak két forrásból származnak. Egyrészt az Országos Statisztikai Adatgyűjtés (OSAP) Lehalászásjelentéseiből – amelynek keretében valamennyi adatszolgáltatásra kötelezett negyedéves bontásban és fajonként megadja az étkezési célra szánt halak előző évi tóparti átlagárát –, másrészt az országos értékesítést végző termelők szűkebb köre által megadott aktuális árakból.
Ez utóbbiról már Sziráki Bence, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) ügyvezető igazgatója beszélt, aki a magyar akvakultúra jellegzetességeit és élőhal-értékesítési csatornáit ismertette, illetve ezek jelentőségét hangsúlyozta az árak szempontjából.
Mint kiemelte, a termelői árakra nagyon nehéz visszakövetkeztetni, ezért fontos az árak közvetlen gyűjtése. Kifejtette, hogy a havi rendszerességgel összegyűjtött tóparti árakból képzett negyedéves átlagárnak az az előnye, hogy az adott negyedévről aktuális árinformációkat ad, és jobban mutatja a szezonális változásokat, ami elsősorban a hazai termelési technológia extenzív voltából adódik. A gyakorlatban a termelői ár a különböző fajú és korcsoportú halak első értékesítéskori – szállítási költséget nem tartalmazó – nettó árát jelenti. A tóparti árak gyűjtése elsősorban a termelők és a szakpolitikai döntéshozók tájékoztatását szolgálja.
Az ármegfigyelésnek az újonnan elterjedt webshopok kínálatára való kiterjesztéséről Sárik Ferenc igazgatói tanácsadó értekezett. A webshophalár-figyelési rendszer jelenleg három webshop friss haltermékeinek az árait rögzíti, heti rendszerességgel. Az e célra kifejlesztett alkalmazás az egyes termékek linkjéről hívja le az árakat, amiket adatbázisban rögzít, hetente frissítve őket. A rendszer teljesen automatikusan működik, csak havonta egyszer van szükség emberi beavatkozásra, amikor a webshopokban található termékeket ellenőrzik.
Az adatok elérhetők az AKI „Halárak Adatlekérdező Felületén”, és a Power BI platform által készített diagramokon vagy táblázatként is letölthetők. Az innováció lehetővé teszi, hogy az AKI heti rendszerességgel további részletes árinformációkkal álljon az érintettek rendelkezésére.
Az Agrárminisztérium akvakultúra-fejlesztési osztályának vezetője, Lengyel Péter a halárfigyelés jelentőségéről beszélt, és a nemzetközi halpiacok árait figyelő rendszereket is bemutatott. Kiemelte, hogy a Google-on a „fish prices” kifejezesére rákeresve az első oldal 8. helyén jelenik meg az AKI ármegfigyelése.
Felhívta rá a figyelmet, hogy a hal a világ élelmiszer-kereskedelmében az egyik legértékesebb állati termék, ezért a nemzetközi statisztikák is igyekeznek nyomon követni a halak árát.
Ennek érdekében az AKI által gyűjtött halárakat a FAO-val és az Eurostattal is megosztják. Az árfigyelő rendszerek segítenek a piaci szereplőknek a piaci viszonyokat követni, és racionális döntéseket hozni. Az értékláncban kialakuló árak ismerete a szakpolitika irányítói számára is fontos, például az egészséges halfogyasz tás ösztönzése érdekében. Számos fogyasztói kutatás rámutatott, hogy a vásárlók döntését a haltermékek magas ára is befolyásolja.
Az előadásokat követően az Irányító Hatóság Halászati Alapok Osztályának vezetője, Mihalics Vivien „nagyfokú elégedettségét” fejezte ki az intézet árfigyelő munkájával kapcsolatban. Számít az AKI további közreműködésére, és bízik benne, hogy a következő programozási időszakban is folytatódhat ez a feladat. Kérdésére, hogy az AKI a jövőben is számolhat-e a DCF projekttel, Pesti Csaba, az információs rendszerek igazgatója válaszolt. Elmondta, hogy az AKI szeretné folytatni a munkát, és ennek keretében online publikálnák a termelői halárakat, adatsorok és grafikonok formájában is. A fogyasztói árak gyűjtését is folytatni kívánja az intézet, és nyitottak a helyszínek és a termékek igény szerinti módosítására, továbbá az árgyűjtés bővítésére. Az AKI hosszú távú célja – a PÁIR keretében kidolgozottaknak megfelelően – a „halas” értéklánc különböző, ún. fázisárainak a lefedése, ami lehetővé teszi az árrések feltárását.
Az Agrárminisztérium halgazdálkodási főosztályának vezetője, Csörgits Gábor a bemutatott rendszer méltatásakor impozánsnak, következetesnek és gyakorlatiasnak nevezte azt. Elmondta, hogy a tárcának kellő és hasznos információt szolgáltatnak az AKI árfigyelő rendszerei. Kiemelte, hogy az extenzív haltermelés az egyik legzöldebb fehérje előállítási mód, amire a fogyasztók figyelmét is fontos lenne felhívni. Ennek szempontjából is fontosnak tartja, hogy tényszerű adatok álljanak rendelkezésre, amelyből kiderül, hogy mikor, hogyan, milyen költségek és egyéb tételek növelik az így megtermelt hal árát. Az intézettel kialakult együttműködést erősíteni kívánja, igényként pedig további fejlesztéseket is javasolt, mint például az önkéntes árfeltöltés lehetőségének megteremtését.
A visszajelzések alapján sikeres volt az árgyűjtéseket bemutató workshop, mert a résztvevők kellő betekintést kaptak az árinformációs rendszer elméleti hátterébe és alkalmazásának lehetőségeibe. Az AKI a halgazdálkodással kapcsolatos adatgyűjtési tevékenység széles körben történő megismertetését is folytatni kívánja.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(forrás: Halászati Lapok/Bojtárné Lukácsik Mónika, Radóczné Kocsis Terézia, György Ágnes Irma, Sárik Ferenc fotó: MTI)
