2022. május 21. szombat | Konstantin
Peca+

Építési engedélyt kapott Magyarország első kerékpáros Duna-hídja

Építési engedélyt kapott Magyarország első kerékpáros Duna-hídja

A Dunabogdány és Kisoroszi közötti kerékpáros Duna-ág híd tervezése előrehaladott fázisba ért: a projekt megkapta az építési engedélyt – számolt be a magyarepitok.hu.

A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2021 májusában a Speciálterv Építőmérnöki Kft.-t bízta meg a Duna-ág híd és kapcsolódó úthálózat teljes körű tervezési munkáival. A tervezés során a tanulmánytervek újragondolásával kellett optimális javaslatot adni a szentendrei Duna-ág hídjára és a szükséges környezetvédelmi egyeztetések, illetve eljárások lefolytatásával megszerezni az építési engedélyt, majd annak alapján a kiviteli terveket is elkészíteni.

A korábbi tanulmánytervek több helyszínen vizsgálták a legkisebb környezeti zavarással járó hídszerkezet és keresztezés lehetőségét. Az érintett településekkel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi szakemberekkel történő egyeztetések eredményeként a kisoroszi oldalon a Hajós utca nyomvonalán haladó, míg a dunabogdányi oldalon a vízmű területének felhasználásával kialakított hídfőbe csatlakozó nyomvonalat választották ki.

Az út a nyugati oldalon a Duna-parton halad, látványos szakaszát képezve az – Atlanti-óceán francia partjait a Fekete-tenger romániai részével összekötő – EuroVelo 6 kerékpáros útnak. A csatlakozó útszakaszok tervezésénél a meglévő természeti értékek megőrzésére kiemelt figyelmet fordítottak.

A hídszerkezet tervezésénél a tájba illeszkedés, a transzparencia és a könnyedség volt az elvárás a gazdasági szempontokon kívül. A Speciálterv mérnökei végül egy önmagába horgonyzott függőhidat javasoltak, illeszkedve a helyszín kihívásaihoz.

Pál Gábor, a híd tervezője elmondta, e hídszerkezet egy ritka csoport tagja a függőhidakon belül. A klasszikus függőhíd főkábelei egy – a híd mögött található lehorgonyzó – tömbbe vannak bekötve. Ilyen szerkezet az Erzsébet híd vagy a márciusban átadott, világrekordernek számító, törökországi 1915 Çanakkale híd.

Ezzel szemben az önmagába horgonyzott függőhíd (self-anchored suspension bridge) esetében a főkábel a hídpályát alkotó főtartóba van bekötve. A híd látszólag azonos megjelenésű a klasszikus függőhíddal, azonban a kialakításnak számos előnye van. A legfontosabb, hogy elkerülhető a lehorgonyzó tömb, mely a híd alépítményeinek mennyiségeit és így a költségeit is jelentősen csökkenti. A helyszínen továbbá kiemelt előnyként jelentkezik, hogy a kisebb alépítmény, kisebb környezeti zavarással jár.

„A szerkezettípus kiválasztásán kívül a részletek kialakításában is különös gonddal jártunk el – mondta a tervező. – A pilon magasságát igyekeztünk minimalizálni, ezzel is növelni a tájba illeszkedést. A pilon magassága így alig haladja meg a környező parti fák vonalát.”

A híd támaszkiosztása 60 méter+160 méter+60 méter=280 méter. Ilyen nagy nyílásoknál a gyalogos és kerékpáros hidak esetében kihívásként jelentkezik a karcsú pálya merevítési igénye és annak dinamikai elhangolása. 

A híd fő részei:

  • a vasbeton hídfők és mederpillérek,
  • az acélszerkezetű pilonok,
  • az acél merevítőtartó,
  • illetve a merevítőtartó és a piloncsúcsok között futó vezérkábelek,
  • valamint az 5 méteres kiosztású függesztőkábelek.

„Az alkalmazott oldalra döntött pilonok ferdeségéből adódó döntött kábelsík növeli a felszerkezet vízszintes merevségét. A pilon és a főtartó minimalizált, esztétikus kialakítással ad természetes megoldást a műtárgynak” – részletezte Pál Gábor.

A látványtervek ITT tekinthetők meg.  

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotó: magyarepitok.hu)