A fotósorozatból készített videót tett közzé a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). A fényképek Tihanyban, a kutatóintézetben, a Balaton-parton elhelyezett egyik kameracsapdával készültek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen állatfajok fordulnak elő a parti zónában.
Ennek felderítése érdekében helyezték ki az önműködő fotós eszközöket 2022 decemberében. A most bemutatott, márciusig készült felvételek több szempontból is tanulságosak – olvasható a BLKI közleményében.
Egyrészt, ebben a téli, kora tavaszi, zavartalan időszakban rendszeresen megjelentek vidrák. Sőt, egy anya két „anyányi” méretű kölykével rendszeresen felbukkant, ami többek között demonstrálja, hogy a vidraanya hosszú ideig gondozza utódait.
Kiegyenlített táplálékbázis mellet, zavartalan környezetben – mint amilyen a Balaton is az év nagy részében – egy évig is taníthatja és óvja utódait.
Egy másik kameracsapda felvételein magányos vidrák is elő-előfordultak, ami nem csoda, mert ez a vidrák fő nászidőszaka, ilyenkor a vizek mentén nagy a jövés-menés. A vízi közlekedés intenzívvé válásával, a nyaralók számának növekedésével a vidramegjelenések megritkultak.
További megfigyelt, közönséges emlős fajok a borz, a nyest, a vörös róka és a házi macska. Mindegyikükből több példány is megjelent.
Említést érdemel, hogy az emlősmegfigyelések mind az éjszakai és szürkületi órákra estek, ellentétben a Kis-Balatoni felvételekkel, ahol a ragadozó emlősök napközbeni aktivitása is jellemző volt.
A felvételeken egy nagyméretű kő látható, amit a ragadozók előszeretettel szaglásznak és néhány felvételen az is kivehető, ahogyan megjelölik ürülékükkel vagy levizelik. Az ilyen kiemelkedő „stabil” jelölő felületek elsősorban a fajtársaknak közvetítenek fontos üzeneteket, de a versenytárs vagy netán domináns faj jelentéről szerzett információ is létfontosságú.
A kommunikáció ezen formája a nagy mozgáskörzetű, rejtőzködő életmódú fajoknál különösen fejlett. A hátra hagyott szagjel információtartalma és funkciója sokrétű.
Információt nyújt például a „gazda” neméről, rangsorban betöltött pozíciójáról (kutyafélék esetén), szaporodási helyzetéről (szaporodásra kész vagy nem kész, vemhes, stb.), a területen stabilan jelen levő utódokról és a területen áthaladókról.
A kő helyzete az erőteljes hullámzás miatt időről időre változik, az eső, a hullámok elmossák a kémiai jelzéseket. Ezért is a vidraállomány felmérés elsősorban időjárási viszontagságokkal szemben védettebb helyekre, főként hidak alatti szárazulatok átvizsgálására terjed ki.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI/Lanszki József)
