Beindult a tiszavirágzás a Körösökön – erről látványos videót tett közzé közösségi oldalán Sallai Zoltán, a Magyar Haltani Társaság (MHTT) elnökségi tagja.
A halakkal foglalkozó szakember a Percaverzumnak elmondta, a felvételt május 28-án, kedden 19 óra után készítette Körösladánynál.
„Többszázezres rajzást csodálhattam meg. Nagyon ritkán figyelhető meg a tiszavirágzás május végén. Most az intenzív felmelegedésnek köszönhetően látható hamarabb. A kisebb vizek hamarabb melegszenek, így ott mindig pár héttel korábban történik” – nyilatkozta honlapunknak.
Mint mondta, mindig először a Köröskön kezdenek násztáncukba a kérészek, majd azt követi a Tisza. A magyarországi szakaszon legkorábban Szegeden szokták észlelni a jelenséget a szőke folyón.
A tiszavirágról
A tiszavirág (Palingenia longicauda) Európa legnagyobb kérésze. 2,5-3,8 centiméteres teste a farksertéivel 10-12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeket könnyen megkülönböztethetjük a hímektől, mivel farksertéik rövidebbek, szárnyaik és testük nagyobb.
A vízfelszínre rakják petéiket (egy nőstény 7-8000 darabot), amelyek lesüllyednek a fenékre. A kikelő lárvák az aljzatba fúrják magukat, három évig itt fejlődnek, és az agyag szerves korhadékaival táplálkoznak. Az aljzaton történő furkálásukkal élőhelyet teremtenek más mederfenéki élőlények számára is. Növekedésük befejezéseként a hímek utolsó lárvastádiumukat követően nehezebben repülő úgynevezett szubimágóvá válnak, melyek a partra repülnek, és újabb vedlés után kezdik meg rövid imágó életüket. A nőstények lárvabőrüket levetése után egyből imágóvá válnak, és ezt követően utolsó óráikban csak a párkereséssel és a peterakással törődnek.
A rajzás rendkívül látványos. Előrajzással indul, amikor még csak pár száz rovar jelenik meg a felszínen. A főrajzáskor több ezren, akár milliónyian is lehetnek, majd végül az utórajzás újra kis létszámú. A rajzás az esti órákban, leginkább 18-21 óra között zajlik. Nem sak a faj fennmaradása szempontjából nagy esemény, hanem számos madár-, hal- és kétéltűfaj is számít az ebből fakadó táplálékbőségre. Hajdanán a gazdák is felhasználták a tiszavirágokat állataik etetésére. Ezt ma már nem lehet megtenni, mivel a tiszavirág védett, az elhullott állatok gyűjtése is tilos.
A tiszavirág valaha közönséges fajnak számított, de az 1900-as évek első felében kihalt Nyugat-Európából és Közép-Európában is drasztikusan csökkent a száma. Megfogyatkozásában szerepet játszottak a folyószabályozások, mederátalakítások és a vizek szennyezése.
Senkinek sem javasoljuk, hogy tiszavirágot használjon csalinak. Részletek ITT.
További érdekes videók ERRE.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum/Sallai Zoltán)
