2022. augusztus 18. csütörtök | Ilona
Aktuális

140 horgász maradt hoppon, miután lehalászták a péceli Csunya-tavat

140 horgász maradt hoppon, miután lehalászták a péceli Csunya-tavat

Pécelen már tavaly érzékelni kezdték a vízszint csökkenését, az őszi telepítést már elhalasztották, és arra idén sem került sor. Végül nem maradt más megoldás, le kellett halászni a tavat. 7 mázsa hal került halóba, és 140 horgász maradt pecázási lehetőség nélkül.

Pár napja számolt be arról a Pecaverzum a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) tájékoztatása alapján arról, hogy július végére elérte a százas nagyságrendet azon vízgazdálkodási területek száma, ahol a halállomány megsemmisülése vagy víz eltűnése miatt megszűnt a horgászat. 

A kárbejelentések tavasztól kezdve folyamatosan érkeztek a Mohoszhoz, július elejétől pedig érezni lehetett egy meredek emelkedést. 

Jellemzően patakok, kisebb csatornák és felsőbb folyószakaszok, az állóvizeket tekintve a kisebb (20 hektár alatti) tavak száradtak ki, de pár nagyobb tározó is teljesen eltűnt, mint például a 18 hektáros debreceni Vekeri-tó.

A Pécelen található 1 hektáros Csunya-tavat sem kímélte a vízhiány, amelyet már tavaly ősszel észleltek, mert jelentősen csökkeni kezdett a vízszint. Bíztak benne, hogy jön majd a téli csapadékmennyiség és pótolja majd a vizet. 

Sajnos azonban nem ez történt, helyette az őszi telepítést már elhalasztották, és a tavaszit sem tudták megejteni, mert még jobban fogyott a víz.

„A nyár elejére, közepére már annyira lecsökkent a tó vízállása, hogy az általunk üzemeltetett kút sem biztosított pótlást, arra volt csak jó, hogy oxigénnel lássuk el a halakat. Olyan veszélyesre csökkent a vízszint, hogy arról döntöttünk a gödöllői egyetem szakembereivel és más halászokkal közösen, hogy le kell halászni a halakat, mert különben beindulhat egy tömeges pusztulás” – nyilatkozta a Pecaverzum megkeresésére Dolhai András, a Péceli Horgász Egyesület elnöke. 

A halászati napra már jó pár héttel ezelőtt sor került. Összesen 7 mázsa halat tudtak megmenteni. A nagy méterű, 10-15 kilós busákat – amelyekből 3 mázsa került elő – és a kárászokat piaci feldolgozásra vitték.

A többi mennyiség nagyobb részét, 2 mázsát már lesoványodott pontyok és 1 mázsát 10-12 kilós amurok alkottak. Az őshonos halállományt és az amurokat egy halnevelő tóba helyezték át. Sajnos néhány nagyobb testű harcsát már nem tudtak megmenteni. 

A Péceli Horgász Egyesület a lehalászás óta eltelt időszakban nem tétlenkedett, elkezdték az egyeztetéseket a tó megmentésének lehetőségeiről. 

Dolhai András honlapunknak elmondta, egy felszín alatti forrást már megfúrtak, amiből „éppen hogy csak csordogál a víz”. A tóban még marad 10-20 centiméter víz és halak is, ezért markolóval kialakítottak egy 6-szor 6 méteres, 2-3 méter mély gödröt, ahová az iszap is be tud folyni, és a halak is be tudnak úszni. 

A Péceli Horgász Egyesület 140 tagot számlál, a tavon csak ők horgászhattak, napijegy-értékesítés nem működött. 

„Az 1 hektáros tó kotrása partvédelem kialakításával együtt 30 millió forintba kerül, és 2 hónap alatt végeznének a munkálatokkal. Ezt valószínű, hogy nem tudjuk vállalni. Felmerült még egy másik megoldás is: egy helyen kiszedjük az iszapot, oda szépen befolyik a többi, és így haladunk szépen sorban, de ez nagyon időigényes” – vázolta a lehetőségeket Dolhai András. 

Mivel előreláthatólag rövid időn belül nem fog megoldódni a tó helyzete, így arra is próbál megoldást találni az egyesület – a Horgászegyesületek Pest Megyei Szövetségével közösen –, hogy a 140 fős tagságnak a már kiváltott engedélyek birtokában máshol horgászati lehetőséget biztosítsanak. Erre az egyik legkézenfekvőbb helyszín a 4 tóból álló Péceli Tőzegtavak lehet. 

Súlyos vízmérgezés és halpusztulás történt az RSD-n. Részletek ITT.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!