Szokatlan időpontban, a nyári vegetációs időszak közepén indultak mederkotrások Magyarország számos vízfolyásán, miközben az országban súlyos aszály van. Természetvédők szerint mindez lázas látszattevékenység az aszályvédelem jelszava alatt.
Az első, nagy felháborodást kiváltó kotrás július 9-én kezdődött a Zagyva-folyón, ahol az aszály miatt eleve vékony érré apadt vízfolyás mindkét oldalát teljesen letarolták a vízügyi hatóságok.
A Gerje-patak Cegléd melletti szakaszán még elkezdődött ugyan a kotrás, de az egyik oldalon itt már meghagyták a nádast, és a felháborodás miatt végül a kotrással is felhagytak.
A magyar vízügyi hatóságok szerint a mederkotrások az aszály kezelését szolgálják és kímélik az élővilágot, természetvédelmi szakemberek és aktivisták bizonyították, hogy azok veszélyeztetett állat- és növényfajok tömeges pusztulását okozzák – mint például a ritka réticsíkét.
Az Euronews a Gerje-patak mellett találkozott a károkat felmérő aktivistákkal.
„Egy ilyen kotrás az élővilágot képes teljesen lenullázni – magyarázta Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes Euronewsnak. – Ha megnézzük ezeket a kidobált depóniákat, akkor ez több száz réticsíkkal volt tele. A réticsík védett halfaj, 10.000 forint a természetvédelmi értéke egy darabnak, és mi ebből 78 darabot találtunk elpusztulva – de az nem azt jelenti, hogy nem volt még kétszer ennyi kidobálva.”
Szendőfi azt is elmondta, a réti csík a szárazságot képes túlélni úgy, hogy a meder közepén a gyökérzónába beássa magát, mivel a légköri oxigént is fel tudja használni – egész addig, amíg a testét nedvesen tudja tartani.
Ezért a faj kíméletére nem alkalmas az a megoldás sem, ha a meder egyik oldalán meghagyják a nádat. A középről kiszedett náddal együtt kitermelt iszapban rengeteg réticsík veszett oda, a megmaradtaknak pedig a búvóhelye semmisül meg. Ezen kívül számos védett fajt, mocsári teknőst, békafajokat és a nádban fészkelő, még fiókát nevelő madarakat is elpusztít ez a fajta beavatkozás.
A természetvédők vitatják, hogy az aszály ellen bármi értelme lenne a patakok és más vízfolyások kotrásának.
„Sajnos aszályvédelmi szempontból a kotrás nem segít, mivel ez gyorsítja a lefolyást – magyarázta Juhász Erika biológus, helyi aktivista. – Egy nádfal jelentős lefolyáslassító tényező, a víznek az áramlása lelassul, szinte megáll. Ha kotorjuk ezt a vizet, a növényzet okozta párolgási veszteség ugyan megszűnik, de maga a vízfelszín kezd el párologni. A szabadon áramló vízben néhány másodperc alatt métereket tesz meg a rajta lebegő kis levél, és ebben az ütemben tűnik el a víz a tájból.
Nyilvánvaló, hogy a növényzet kikotrásával rengeteg vizet is kikanalaznak a markolók, amely pillanatok alatt elpárolog.
Juhász Erika kiemelte azt is, hogy az aszály ellen tudna tenni értelmes dolgot is a vízügy, például természetes anyagból készült fenékküszöbök elhelyezésével, amelyek magasabban tartják a vízszintet. Elmondásából az is kiderül, hogy a Gerjén készítettek is ilyet a helyi aktivisták kérésére, miután a kotrást egy barna rétihéjafészektől 10 méterre leállították.
Hogy miért a vegetációs időszak és az aszály kellős közepén kezdtek ezekbe az egyébként is ellentmondásos munkákba a különböző állami és önkormányzati szereplők, azt nehéz megmondani.
A Zagyva kotrása kapcsán az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) aszályvédelemre és arra hivatkozott, hogy a Maconkai-víztározót akarták feltölteni, amely Magyarország egyik legnagyobb horgászvize, de a vízügy szerint az ivóvízellátásában is fontos szerepet játszik.
A vízügyet aszály nélkül is sok kritika érte amiatt, hogy évtizedekig az árvíz és a belvíz elleni védekezés volt a prioritása, nem törekedett a vízmegtartásra, illetve arra, hogy a vízfolyásokat ritka fajok fontos élőhelyeként kezelje.
A magyar kormány idén már 4,7 milliárd forintot különített el az aszály elleni harcra, ami alatt azonban elsősorban a felszíni vizekből való öntözés felfuttatását és a víztározók feltöltését értik.
Szendőfi Balázsnak az a véleménye, hogy ami most történik, az a vízügyben működő szereplők lázas látszattevékenysége abból a célból, hogy lehívják az aszályvédelemre szánt összegeket.
Az Euronews kérdéseket küldött az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, amelyekre nem kaptak választ.
Természetvédők informálisan úgy értesültek, hogy a vízügy a felháborodás hatására víztestenként felülvizsgálja a mederkotrás szükségességét.
Ugyanakkor nem csak az állami vízügyi hatóságok végeznek ilyen kotrásokat. Szendőfi Balázs szerda este már arra hívta fel a figyelmet, hogy a Gödöllő-Vác Térségi Környezetvédelmi, Beruházó és Szolgálató Vízgazdálkodási Társulat kotrást készít elő az országosan védett ivacsi láprétnél. Később kiderült, hogy az önkormányzat kifejezetten ellenzi a kotrást, amire végül nem került sor csütörtökön.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Szendőfi Balázs FB-oldala)
