Sem hazánk, sem a Kárpátok nem bővelkedett a téli csapadékban, mostanában azonban volt részünk esőben. Mindez azonban egyelőre nem látszik a kutakban és a Tisza-folyón sem, és tartani lehet egy aszályos időszaktól is.
A Nem víznek való vidék projekt elindította dokumentumfilm sorozatát, elsőként pedig a Kárpátokban, a Tisza vízgyűjtő területén jártak utána Rácz Lajossal, a Szegedi Tudományegyetem klímatörténészével annak, hogy a Tisza forrásvidékén mekkora volt a hóban tárolt vízkészlet – írja a heol.hu.
Bár mostanában voltak csapadékos napok, vízbőségről nem beszélhetünk, ezért is volna szüksége az Alföldnek arra, hogy a Tisza több vizet szállítson a területre. Áradás azonban idén nem volt.
Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig) szerint a Tiszán levonuló áradás lehetőségét, illetve annak elmaradását csak a hóban tárolt vízkészlet mennyiségéhez kötni nem lehet. Ebből a szempontból a másik meghatározó tényező a tavaszi hónapok csapadékmennyisége, valamint az, hogy a meglévő hótakaró milyen ütemben olvad.
Korábban is előfordult már olyan év, amikor nagyon kevés hó volt tavasszal a hegyekben, és mégis kialakult tavaszi árvíz, és előfordult olyan is, amikor a jelentős hótakaró ellenére sem volt igazán nagy áradás.
Az persze természetes, hogy ha a télen jelentős hótakaró halmozódik föl a vízgyűjtőkön, akkor számottevően nagyobb az esélye egy tavaszi árvíznek, mint hó nélkül. Sajnos az elmúlt évtizedben inkább olyan tapasztalatuk volt, hogy a téli enyhe időben eső formájában lehulló csapadék „téli” árhullámokat alakít ki.
Az Émvizig hosszú távú előrejelzésekbe nem szeretne bocsátkozni a Tisza vízrendszerét illetően. A tél első időszakában például márciusra száraz időt „jósoltak” a modellek Közép-Európára, ugyanakkor a Kárpát-medence nagy részén a tavasz első hónapjában várható csapadék két-háromszorosát mérték.
A telünk viszont nagyon száraz volt az igazgatóság szerint, 1901 óta a mostani volt a 12. legszárazabb tél, tehát nem csoda, ha a márciusi csapadék még nem volt elég ahhoz, hogy pótolni tudja ezt a hiányt, és így a kutakban nem emelkedtek jelentősebben a vízszintek.
Az Émvizig reményei szerint a csapadékos idő folytatódik, és akkor talán a kútvízszintek is emelkedésnek indulnak majd, de mint minden, ez is az időjáráson múlik. Mindazonáltal Heves vármegye nagyobb része dombvidéki területen található, így előfordulhat az is, hogy a csapadékhiány mellett a hirtelen lezúduló esők okoznak majd gondot.
A vízügyi szakemberek úgy látják, a klímaváltozás egyik, már kimutatott hatása a csapadékos napok számának csökkenése, ami nem feltétlenül jelenti a csapadék mennyiségének csökkenését, és inkább a záporos, zivataros esők növekedéséhez vezet, amelyekből viszont kevesebb szivárog a talajba és több folyik le a felszínen.
Egy-egy térségben egyszerre lehet jelen az aszály és a kisebb vízfolyások kiöntéséből származó vízkár. Ezek mellett ott van még a hőmérsékletek emelkedése, ami növeli a párolgást, és a gyakoribb csapadék elmaradása miatt gyorsabban szárítja ki a talajok felső rétegét is. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a talajok alsó rétegei kevesebb nedvességet kapjanak, és így a talajvíz szintje alacsonyabban maradjon.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) térképei szerint meteorológiai aszály nincs hazánkban, azonban a szatmári és beregi térségben van elrendelt aszályfokozat.
A talajvízszintek Heves vármegyében jellemzően 30-40 centiméterrel vannak a harminc éves átlag alatt. A Jászságban, a Duna-Tisza közén, valamint a Tiszántúl Tiszától távolabb lévő területein egy-két méterrel csökkent a talajvízszint a korábbi átlaghoz képest.
A Hungaromet szerint április közepén a harminc napos csapadék többlet a vármegye déli részén 27-36 milliméter volt (a legtöbb Poroszlón), de a Mátrában csupán két milliméterrel esett több a szokottnál és a Bükkben nem esett több hó, illetve eső, mint a korábbi évben.
A 90 napos anomália változatosan alakult Heves vármegyében, hiszen míg a Tisza-tó körzetében 16 milliméterrel több eső esett, és Egerben, illetve a megye közepén is 29 milliméterrel több csapadék volt, mint az átlag. A vármegye nyugati és északi részén elmaradás volt, a Kékesen például 34 milliméterrel kevesebb esett, mint az előző évek átlaga.
A Nem víznek való vidék projekt dokumentumfilmje:
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MTI/Mészáros János)
