Az Európai Unióban 5,1 millió tonna kifogott tengeri halra jut 1,5 millió tonna melléktermék. Ezen változtatna egy svéd technológia, amelynek alkalmazása során a hal minden részéből élelmiszer készül.
A svédországi Chalmers Műszaki Egyetem élelmiszeripari kutatói egy új válogatási technológiát vezetnek be, amelynek köszönhetően a halból öt nagyobb részt kapunk, nem csak a filét. A Svédország nyugati partvidékén található heringfeldolgozó üzem már alkalmazza az új módszert – adta hírül a Magyar Mezőgazdaság a Brighter Side of News alapján.
Az új válogatási technológia lényege, hogy a filé, a gerinc, a farokúszó, a fej, a hasi lebeny és a zsigerek mind elkülöníthetők. A gerinc és a fej a legizmosabb, így alkalmas arra, hogy hús vagy fehérje-összetevő legyen belőle. Mivel a hasi lebeny és a belek tengeri Omega-3 zsírsavakban gazdagok, felhasználhatók olajgyártásra.
A farokúszó sok bőrt, csontot és kötőszövetet tartalmaz, ezért alkalmas például tengeri kollagén előállítására, amely jelenleg nagyon keresett a piacon. A tengeri kollagént az élelmiszereken kívül kozmetikumokban is használják, ugyanis jó hatással van ízületek és bőr egészségére.
„Új válogatási módszerünkkel az egész halat ugyanolyan gondossággal kezeljük, mint a filét. A hangsúly a teljes értéklánc minőségének megőrzésén van. Ahelyett, hogy a különböző melléktermékeket egyetlen tárolóba tennénk, külön kezeljük azokat, akárcsak a húsiparban” – nyilatkozta Ingrid Undeland kutatásvezető, a Chalmers Biológiai és Biológiai Mérnöki Tanszékének professzora.
A technológiát már a gyakorlatban is kipróbálták, a Sweden Pelagic svéd halfeldolgozó vállalat alkalmazza a módszer egyes részeit a termelésben.
„Ez a technológia sokkal több lehetőséget biztosít számunkra, hogy egészséges, új és ízletes élelmiszereket fejlesszünk ki, és bővítsük termékkínálatunkat. Becsléseink szerint idén körülbelül 200-300 tonna darált húst fogunk előállítani az új válogatási módszernek köszönhetően, és célunk, hogy ezt a számot évről évre növeljük. Az élelmiszeriparban már megvan az érdeklődés, valamint a közétkeztetés olyan szegmenseiben, mint az iskolai étkeztetés” – mondta Martin Kuhlin, a skandináv vállalat vezérigazgatója.
Az Európai Unió halfeldolgozó ipara jelentős, éves forgalma közel 28 milliárd euró, 122 ezer ember dolgozik az ágazatban, amely azonban számos kihívással néz szembe. A becslések szerint például Európában 1,5 millió tonna tengeri melléktermék keletkezik, ami 5,1 millió tonna kifogott halból származik.
Ilyen szempontból a filék előállítása a leggazdaságtalanabb, az eljárás során ugyanis a hal akár 70 százaléka is melléktermékként végezheti.
9 év után újra árulják a balatoni halat. Részletek ITT.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: Nagy István FB-oldala)
