Növekedett a horgászok létszáma tavalyhoz képest Hajdú-Bihar megyében. Az év első nyolc hónapjában a halőri ellenőrzések száma meghaladta a 2500-at, 190 szabálytalan pecást feljelentettek, 73-at pedig figyelmeztettek, ami azt jelenti, hogy átlagosan minden napra jutott egy renitens horgász. Telepítésre közel 30 millió forintot költöttek.
– Nincs okunk a panaszra, továbbra is nagy az érdeklődés. Idén is további új horgászokat köszönthetünk a vizeink partjain. Ez véleményem szerint annak is köszönhető, hogy a pandémia után sokan visszataláltak ehhez a kikapcsolódási formához. Az újonnan érkezettek számára pedig folyamatosan szerveztünk horgászvizsgákat az év első felében heti három alkalommal, még szombaton is – nyilatkozta Cserepes Norbert Ernő, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke a haon.hu-nak. Idén összesen 1025-en jelentkeztek, közülük 848-an tettek sikeres vizsgát.
– A horgászok létszámára is büszkék lehetünk. Míg 2016-ban 14 és fél ezer horgásszal zártuk az évet, idén eddig több mint 23 ezer 600-an váltották ki engedélyüket, amely már most négyszázzal több, mint a tavalyi egész éves – hangsúlyozta.
Érdekességként hozzátette: a 34 és 54 év közöttiek vannak a legtöbben, míg a 14 éves kor felett a horgászok száma megcsappan, amelynek egyik oka lehet, hogy a gyermekek jelentős kedvezménnyel horgászhatnak; továbbá sokan a középiskolai, majd egyetemi tanulmányaikra, családalapításra koncentrálva hagynak fel egy időre vagy végleg ezzel a vízparti sporttal.
A megyei szövetség halőrei és társszervei szeptemberig összesen 2647 főt ellenőriztek a kezelt vizek partján, s 73 horgászt figyelmeztettek, és 190 feljelentést tettek. Ez utóbbiból 155 volt az engedély nélküli horgászók száma – osztotta meg az első nyolc hónap adatait az ügyvezető.
Folyamatosak a csónakos ellenőrzések, továbbá a közös szolgálatok a rendőrség, mezőőrség és természetvédelmi őrség munkatársaival. Mint fogalmazott, a halőrzés szakmai minősége, rendszeressége is folyamatosan emelkedik, amire szükség is van, hogy meg tudják védeni a tisztességesen horgászók érdekeit.
– A horgászok ellenőrzése mellett számos egyéb feladatot is ellátnak, mint például a vízpartok karbantartása vagy akár eltűnt személyek keresésében való közreműködés. A megyei szövetség rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel a társszerveket tudjuk segíteni, melyeket igénybe is vesznek. Hiszen mégiscsak egyszerűbb Nagyhegyesről kérni egy csónakot, mint a vízirendészettől elhozni Szolnokról vagy Tokajból – tette hozzá.
– A közelmúltban tartottuk meg a megyei horgászegyesületek vezetőinek találkozóját. Utoljára 2019-ben tudtunk így összegyűlni, az elmúlt két évet keresztülhúzta a pandémia. Ez egy kötetlen beszélgetés, fórum, ahol a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz), valamint a kapcsolódó hatóságok képviselői is részt vesznek – mondta az ügyvezető elnök.
Mint kifejtette, ezen alkalmakon lehetőség van jogszabályokkal, teendőkkel kapcsolatos kérdéseket feltenni, valamint az egyesületek elnökei tájékoztatót kaphatnak az aktuális teendőkről, elvárásokról.
Az idei évet jelentős haltelepítésekkel tervezte meg a szövetség: mintegy 30 tonna ponty és öt tonna egyéb halfajta kerül a szövetség által kezelt vizekbe.
– Augusztus 26-ig több mint 28 millió 600 ezer forintot költöttünk telepítésre. Tavaly egészben 33 millió forint fordítottunk ugyanerre. Terveink szerint még körülbelül 10 tonna halat engedünk a vizeinkbe, azonban ez nemcsak tőlünk, hanem a haltermelőktől is függ. Sajnos őket is hátrányosan érintette az aszály, az energiaárak növekedése, a takarmányellátás és a munkaerőhiány is. Elég nagy a bizonytalanság a halbeszerzésekkel kapcsolatban – mutatott rá az ügyvezető.
A megyei szövetség saját forrásból, illetve a Mohosz által kiírt pályázatok útján tudja fedezni a halasításokat. Utóbbi támogatást keszegfélék és ragadozóhalak telepítésére fordítanák.
Az őszi szezonról elmondta: a meleg szeptemberi időjárást még a pontyra horgászók használják ki, de ahogy csökken a nappali hőmérséklet – október végén, november elején –, elindul a pergetőhorgászat a ragadozóhalakra. Tilalmi időszak a következő három hónapban nem lesz, csupán az országos és területi szabályok által meghatározott méretkorlátozásokat kell továbbra is betartaniuk a horgászoknak.
– Hal- és vízgazdálkodás tekintetében a megye igen szerencsétlen helyzetben van, ugyanis nagyon minimális a természetes vízfolyás. A Tisza is csak néhány kilométeren érinti Hajdú-Bihart. Így itt csak a főcsatornák észak-dél irányban épültek ki, amelyekre a horgászati hasznosításban lévő kelet-nyugati irányú csatornák fűződnek fel. Ezek mindegyike szabályozott vízszintű, mesterséges, kormányzott. Ezért a megyei horgászvizeket a vízhiány nem érintette, ugyanis a Tiszán keresztül szerencsére mindig tudott éppen annyi víz érkezni, amennyire szükség volt – emelte ki Cserepes Norbert Ernő.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)
