A nagy kárókatonák (Phalacrocorax carbo) vizes élőhelyeink közösségi jelentőségű halfogyasztó madaraiként komoly jelentőséggel bírnak mind a halgazdálkodás, mind a természetvédelem résztvevői számára. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) élőhelyhasználatuk, mozgásmintázatuk feltérképezésére a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal (BfNPI), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) közösen indított projektben az állomány alakulást is nyomon követik mind fészkelési, mind telelési időszakban.
Az utóbbi években a balatoni fészkelőállományban folyamatos csökkenés tapasztalható. Az okok feltárásának részeként az idei szokásos fiókagyűrűzés során a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézet munkatársaival mikrobiológiai mintavételezést is végeztek virológiai és bakteriológiai vizsgálatokhoz – tájékoztatott honlapján a BLKI.
Az akció mindig emberpróbáló feladatai mellé illesztve – bár a kollégák számára 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel tűzdelve – ez is gördülékenyen zajlott. Összesen 14 fészekalj 41 fiókájából tudtak mintát venni – írták.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által koordinált madárinfluenza monitoring keretében lezajlott vizsgálatok negatív eredményt hoztak csakúgy, mint az Egy Egészség Intézetben a multirezisztens baktériumokra irányuló vizsgálatok.
„Ez utóbbi eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy az itt költő kormoránok szerepe a közegészségügyi szempontból jelentős baktériumok terjedésében elhanyagolható, a mikrobiológiai jellegű antropogén szennyezés nem jelenik meg bennük” – fogalmazott a BLKI.
Hozzátették, az is valószínűsíthető továbbá, hogy az utóbbi években tapasztalt állománycsökkenésben a madárinfluenzának nincs szerepe.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BLKI)
