Az Új Dunaági Híradó idei első számában a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) horgászokat érintő fontos kérdésekre adott választ.
Az újság gyakran ismételt kérdések rovatában három olyan kérdés jelent meg, amelyeket horgászok tettek fel. A horgászat során felmerülő dilemmákat az RDHSZ meg is válaszolta. Nézzük sorban!
Pergethet-e egy gyermekhorgász?
A gyermekhorgász az állami horgászjegy birtokában egy darab, egy horoggal felszerelt horgászkészséget használhat, módszer szerinti megkötés nélkül.
Ebből következik, hogy a pergetés is megengedett a gyermekhorgászok számára, azonban az egyhorgos szabály ebben az esetben is érvényes, vagyis például wobbleres horgászat esetén az egyik horgot el kell távolítani a műcsaliról (a hármashorog egy darab horognak számít).
Fontos, hogy a gyermekhorgász csak nagykorú személy felügyelete mellett végezhet halfogási tevékenységet, azonban az nem elvárás, hogy a jelen lévő felnőtt horgászengedéllyel rendelkezzen.
Lehet-e csalihalfogó hálóval rákot fogni?
A csalihalfogó háló csak csaligyűjtésre használható, ellenkező esetben ez a módszer halászatnak minősül, ami – néhány kivételtől eltekintve – tiltott. Azonban például a cifrarák csaliként is használható, ezért fogható ilyen módszerrel.
A tízlábú rákokat a törvény a „máshasznos víziállat” kategóriába sorolja, melyek saját használatra, csalizás céljából gyűjthetőek. A cifrarák (és még hét másikb tízlábú rákfaj) idegenhonos faj, ezért korlátozás nélkül fogható, de nagyon oda kell figyelni, nem szabad összekeverni az őshonos folyami rákkal, a kecskerákkal vagy a kövi rákkal.
Ez utóbbiak védett fajok, a folyami rák természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Az idegenhonos tízlábú rákfajok tehát csalizás céljából foghatóak, ami mellett a „szürke zónában” megfér a saját fogyasztás is. Természetesen értékesíteni az idegenhonos rákokat sem szabad, más horgászzsákmányhoz hasonlóan.
Mi a teendő a kifogott hallal, ha horgászat közben helyszínt változtatnék?
A helyszín megváltoztatása a legtöbb esetben a horgászhely elhagyásának minősül. A 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet szerint a kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad, ezért a viták elkerülése érdekében ezt a megoldást javasolják a horgászhely megváltoztatása esetén, amennyiben megoldható a leölt halak megfelelő tárolása.
Helyváltoztatás előtt a másik fontos teendő a méretkorlátozással nem védett halak beírása a fogási naplóba (2024-től a mérlegelés időpontjával együtt).
Amennyiben a horgász így cselekszik, nem kerülhet félreérthető helyzetbe a két horgászhely közötti úton, és az új helyszínen sem érheti probléma ellenőrzés esetén, ugyanis azt semmi nem tiltja, hogy szakszerűen leölt horgászzsákmányt tartsunk magunknál, ha az szabályosan be van írva a fogási naplóba.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: freepik.com)
