Július második felére kiszáradt a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Kardoskúti Fehér-tó. Ezzel együtt megjelentek a területre jellemző, sótűrő növények is.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) közleménye szerint a sótűrő növények közül a Fehér-tavon a magyar sóballa, a hegyes bajuszpázsit, a bárányparéj és a sziki ballagófű a legjellemzőbb. A magyar sóballa egy pozsgáslevelű, a Kárpát-medencében endemikus növényfaj. Kezdetben zöld levelei vannak, mely bordó színűre és elszáradásakor feketére változik. Egészen nagy, szétterülő hajtásrendszere a 60 centiméteres átmérőt is elérheti.
A hegyes bajuszpázsit az előző fajjal alkot egy növénytársulást, kezdeti üde zöld színe nyár végére sárgára szárad. Ez a társulás borítja a tómeder nyugati medencéjének legnagyobb részét, minden évben eltérő kiterjedésben a kiszáradás ütemétől függően. A sziki ballagófű szintén pozsgás növény, melynek hajtásrendszere a kezdeti zöld színűből később pirosra színezi helyenként a tómeder szegélyét. Érdekessége, hogy amikor megérleli a magját, akkor a tövéről leszakadó növényt a szél görgeti, így szóródnak szét a magjai.
A vakszikesekre jellemző bárányparéjosok szórványosan kerülnek a tómeder szegélyében.
A sótűrő növények első, fiatal példányai a vakszikek kiszáradása után szinte azonnal megjelentek a tómederben. Később, amikor a talaj már olyan száraz lesz, hogy a meder kifehéredik, akkor ezek a növények is egyre nagyobb számban jelennek majd meg.
Mint a Pecaverzum megtudta, a jelenség minden évben előfordul, csak úgy, mint sok más szikes tó esetében. Őszre elegedő vízzel szokott megtelni, hogy a környék maradainak ivóvizet biztosítson.
(fotó: KMNPI)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
