„Az elmúlt hetekben csónakkal körbejárva a Balatont térképeztem újra a nádast a víz felől is. Elkeserítő a helyzet; még mindig nem értik az emberek mi a tét, ha nem lesz nádas, nem lesz Balaton. Megfelelő szankciók sem segítik a Balaton védelmét. Nem csökkent, hanem tovább nőtt az illegális bejárók száma” – nyilatkozta Dr. Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző szakember (a biológiai tudomány kandidátusa) a hirbalaton.hu-nak.
NYEREMÉNYJÁTÉK!!!
Iratkozz fel a Pecaverzum Youtube-csatornájára, mert ha elérjük az 1111 követőt, 30.000 forint értékben sorulunk ki ajándékot a tagok között!
A nyereményt a Fish'n Go horgászhelyfoglaló rendszer ajánlotta fel.
Részletek ERRE!
Addig is jó szórakozást az eddigi videókhoz, és persze jönnek folyamatosan az újak is!
„Most, hogy romlani kezdett a tó vízminősége, és a kutatók kimondták, az időjárástól függ, lesz-e augusztusban algavirágzás, még nagyobb becsben kellene tartani a nádast, hiszen óriási szerepe van a tó öntisztulásában” – hangsúlyozta a biológus a hirbalaton.hu-nak nyilatkozva. Ez a pufferzóna a nyílt víz és a szárazföld között. A parti nádasok tulajdonképpen szűrőmezők, ha eltűnnek, vagy felszabdalják őket, felgyorsul a tó pusztulása – nyomatékosította.
A tó öntisztulási képességének azért is nagy a szerepe, mert a kotrás megváltó hatása is megkérdőjeleződött. „A kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal” – nyilatkozta a közelmúltban a balatoni miniszteri biztos, Szári Zsolt. A tó iszapjában ugyanakkor sok a foszfor, ami az algásodás legfőbb oka. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot.
Az emberek nagy része, sőt még a tóparti önkormányzatok egy része sem érti, nem hiszi még mindig, mennyire fontos egy sekély tó életében a nádas. Gond az is, hogy még nem készültek el a nádasok védelmét is biztosító törvényhez az „aprópénzre váltható” végrehajtási rendeletek, és nem látszik a szándék a törvénysértések visszatartó erejű szankcionálására sem – fogalmazott a biológus, aki azt tapasztalta az elmúlt hetekben, nemhogy javult volna a helyzet, hanem újabb illegális bejárók, stégek létesültek felszabdalva, rongálva, pusztítva a vízparti nádasokat. Márpedig a felszabdalt, fazonra igazított nádas minősége egyre romlik, nem tudja betölteni megfelelően a védelmi szerepét. Balatongyörökön például egész labirintus-rendszert építettek ki a bojlisoknak a nádasban, ami tavaly óta tovább bővült – hozta fel példaként.
Dr. Pomogyi Piroska jónak tartja azokat a terveket, hogy minden vízparti településen legyen egy-egy csónakkikötő, de cserébe számolják fel a nádasokba bújtatott, a növényzetet pusztító illegális kikötőket.
A nádas-felmérést végző szakember nem látott, nem hallott elbontott illegális stégekről, feltöltésekről, pedig már öt évvel ezelőtt is több mint 1700 illegális vízbejárót, illetve stéget számlált a balatoni légifotók alapján, amelyek száma azóta tovább nőtt.
A biológus másfél éve a Balatoni Szövetség ülésén figyelmeztette a polgármestereket, hogy négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat, a téli nádvágásra engedélyt kérőknek pedig mintegy fele irtást végzett aratás helyett. Legutóbb, idén július végén Balatonfenyvesen indult hatósági eljárás amiatt, mert egy medertisztítási engedélyt sajátosan értelmeztek.
A balatoni nádasnak az is baja, hogy a vízügy (amelynek évek óta nincs már hatósági jogköre, vagy éppen forrása az illegális feltöltések, stégek elbontására) nem tudja a balatoni nádas megújulásához szükséges nádaratást elvégezni. Nincs megfelelő gépe, a tó sem fagy be, és fizetni se tud annyit, hogy tolongjanak a munkára a vállalkozók.
A Balatont a nádas-felmérés miatt évtizedek óta rendszeresen csónakkal körbejáró biológus arról is beszámolt, hogy „borzalmasak az egyre gyarapodó számú magasházak a víz felől, több helyen már teljesen megváltozott a tóra korábban jellemző egyedülálló balatoni tájkép”.
Szerinte sokszor érthetetlen és indokolatlan az a pusztítás, természetrombolás, amit az építkezők végeznek. Az engedélyező hatóságok sem nézik még kellő súllyal egy-egy beruházás természetre gyakorolt hatását – tette hozzá.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: hirbalaton.hu/Nők a Balatonért Egyesület)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
