Felvették a Szigetköz Tájegységi Értéktárba a kisbodaki belterületi tavakat. Az egészen különleges kis tóegységet húsz éve rehabilitálták, páratlan látványt nyújt és lehet rajta horgászni.
A Szigetköz Tájegységi Értéktár Bizottság a Szigetközben fellelhető tájegységi nemzeti értékek feltárását, dokumentálását és ezen keresztül a térségi identitás erősítését tűzte ki céljául. A bizottsági feladatok ellátásáért felelős Szigetköz Natúrpark Egyesület a közelmúltban döntött arról, hogy felveszi az értéktárba a Kisbodakon található belterületi tavakat – tudatta az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) az örömteli hírt, amelyet augusztus 7-én hivatalosan is megünnepelt a település.
Kisbodak belterületén lévő kis tavacskák meghatározzák a település arculatát és szerkezetét. Az utak annak idején a tavak partján húzódtak, a házak a magasabb pontokon épültek, így alakult ki a falu zegzugos térképe. A tavak ma ökológiai céllal, horgászati hasznosítással kuriózumként húzódnak a település belterületén, azonban érdekes visszapillantani történetükre, ugyanis mai állapotukat a csak közel húsz éve megtörtént rehabilitációjuknak köszönhetik.
A Duna főmedréhez közel eső szigetközi települések belterületein belül – Kisbodakot is beleértve –, egészen az 1950-es évek közepéig több helyen még állandó vízborítású területek voltak. Ezeket közel állandó víztükör jellemezte és egészséges szűrt tiszta fakadóvíz táplálta, hiszen a hajózási célú folyamszabályozásig és az egységes védvonal teljes kiépítéséig viszonylag kicsi volt a Duna vízszintingadozása. Ezek a belterületi tavak hozzátartoztak a település táji képéhez, amelynek belterületi útjai a belső tavak külső szegélyeit követve húzódtak.
Sajnos az 1970-es évek közepére a szigetközi Duna-szakasz kisvízszintjének a süllyedési tendenciáit követve a tavak egy része időszakos vízborításúvá vált. Ezt követően erőteljes feltöltődési és feltöltési folyamat indult meg. A Kis-utcai tavak vízborítottsága is időszakossá vált, és a medrek a Duna főmeder 1992 októberi – a szlovák fél által végrehajtott egyoldalú – elterelését követően teljesen kiszáradtak. Az 1990-es években a tavak József Attila utca felőli részét részben feltöltötték, és a feltöltésen építési telkeket alakítottak ki. A település képét meghatározó vizes jelleg ekkor teljesen megszűnt.
A község lakói részéről igényként merült fel a megváltozott körülmények között kiszáradt tórendszer ismételt „élővé” tétele, elsősorban a táji értéke, de a mikroklímára gyakorolt kedvező hatása miatt is. Ilyen előzmények után 2003-ban valósult meg a kisbodaki Kis utcai tavak rehabilitációja.
A három tóból álló rendszer összes vízfelülete 0,416 hektár. A tavakat a Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló-rendszer részeként üzemelő Pontyos-Örvényi csatorna látja el élővízzel. A medrek közötti összeköttetés átereszeken keresztül biztosított. A tómedrek legnagyobb mélysége az elválasztó utak szintjéhez viszonyítottan 3,5 méter.
A tórendszer ma már nem csak ökológiai célokat szolgál, hanem horgászvízként is használják és a beavatkozásnak köszönhetően ma már ismét hozzátartozik Kisbodak táji képéhez.
Azt olvastad már, hogy októberben kezdik a 800 millió forintból megújuló Harangodi-víztározó feltöltését?
Még több hírért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: Éduvizig)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
