Súlyos veszélyt jelez, hogy Paloznak és Alsóörs közötti másfél kilométer hosszúságban, 20 és 100 méter között változó szélességben pusztul a nád.
A Paloznaki Horgász Egyesület figyelt fel rá, hogy valami gond van a náddal a Paloznaki-öbölben. Nyáron sem jöttek zöld hajtások, nem újult meg a nádas, ahogy szokott – foglalta össze a balatonitipp.hu-n megjelenteket a 24.hu.
Azt tapasztalták, hogy amikor már virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, a két öböl nádasait még az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmaradt a korábbi évekétől, a part felőli sávban alig észlelhető új hajtás.
Az avas nád is sok helyen fekszik, letöredezett. A víz felőli, kiligetesedett, zsombékos nádcsomók is csak gyengén fejlettek, ha egyáltalán kihajtottak.
„Elképesztő mértékű és kiterjedésű a leromlása a nádasnak” – mondta Pomogyi Piroska, a biológiai tudományok kandidátusa, aki Szeglet Péterrel Paloznakra utazott helyszíni tapasztalatokat gyűjteni. Az érintett területet Zajacz István kalauzolásával és horgászcsónakjával járták be, hogy közelről is megvizsgálják, lefotózzák a nád pusztulását, a természet átalakulását.
A tapasztalataik alapján előzetes szakértői véleményt készítettek, amelyben leírják, hogy azt tapasztalták, amikor már virágoznia kellene az ez évi hajtásoknak, a két öböl nádasait alapvetően az avas nád uralja. A hajtások fejlettsége messze elmarad a korábbi évekétől, a part felőli sávban alig észlelhető új hajtás. Az avas nád is sok helyen fekszik, letöredezett. A víz felőli, kiligetesedett, zsombékos nádcsomók is csak gyengén fejlettek, ha egyáltalán kihajtottak.
Úgy vélik, hogy a fenti helyzet négy negatív tényező együttes hatására alakult ki. Ezek az alábbiak
- a nádast felszabdaló stégek, bejárók, nyiladékok, feltöltések,
- a gyakran tartósan magas vízszint,
- a nádaratások elmaradása és
- az Alsóörs és Paloznak határán a tóba nyúló “spicc” elé épített kikötő móló.
A rossz helyzetet fokozza, hogy hosszú ideje elmaradt a nádaratás ezeken a területeken, a Szerdahelyi-öbölben utoljára 2014-ben, a Paloznaki-öbölben 2008-ban volt aratás, pedig a nádas jó karban tartásának, megújulóképessége fenntartásának egyik fontos eszköze a rendszeres aratás, az avas nád eltávolítása.
A szakértők szerint a természetközeli balatoni élővilág, benne a nádasok igényeire való tekintet nélküli, folyamatos, drasztikus emberi beavatkozások hatására következett be rövid idő alatt ez az ember számára is kedvezőtlen állapot.
A szakértők előzetes véleménye ITT olvasható el, fotók pedig a nádasról ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: pixabay.com)
