A horgászok február első napjától dönthettek arról, hogy a megszokott papíralapon vagy digitálisan kívánják idén feljegyezni a kifogott halakat. Fontos azonban, hogy a kiváltás után, év közben már nem lehet változtatni azon, hogy milyen formában dokumentál a horgász. A digitális rendszer számos módon segíti a horgászokat, de legalább ennyire a halgazdálkodókat is, azonban azt lehet látni, hogy a horgászok még tartanak ettől az újdonságtól, és százból mindössze két-három ember váltotta ki az elektronikus fogási naplót – nyilatkozta Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség elnökhelyettese az Agrárszektornak.
Dérer István elmondta, a díjmentesen letölthető Horgász elnevezésű alkalmazás keretében működő digitális fogási napló egyik nagy előnye, hogy egyszerű a hely keresése, meghatározása, a horgászat megkezdésének rögzítése. Ha valaki pedig kifogott egy halat, amit el is szeretne vinni, akkor a hal fajának megnevezése, tömegének feljegyzése is gyorsan megoldódik. Térerő nélkül is el lehet menteni a fogást és az adatkapcsolat létesítésekor majd az automatikusan bekerül a HORINFO szakrendszerébe is, ahol el is kezdődik az összesítés.
„Az új rendszerben a halgazdálkodó is végre pontosan látni fogja, hogy egy adott időszakban hol, milyen hal került elvitelre, így információt kap arról, hol van szükség haltelepítésre vagy akár ellenőri jelenlétre – soroltra az applikáció előnyeit Dérer István.
Hozzátette, az e-napló ingyenessége mellett a horgászról lekerül az a teher is, hogy jól és időben összesítsen az év végén, mert ha ezt eddig nem tette meg, akkor kétszeres díjat kellett a következő évben fizetnie az állami horgászjegyért. 2025-től ezt a rendszer automatikusan elkészíti a horgász számára, és a rendszerben valós időben elkészül az éves statisztika is.
Az idei évben a horgászok először dönthettek, hogy papíralapon vagy elektronikusan váltják ki a fogási naplót. Elsőnek lenni mindig nehezebb, ki kell mozdulni a megszokottból, a komfortzónából.
„Sajnos azt is érzékeltük, hogy egyesületi, jegykiadói oldalról nem volt meg a kellő lelkesedés, több tényező okán együttesen, félve az ellenőrzési háttér biztosításától is” – mutatott rá az elnökhelyettes.
Elárulta, jelenleg még bizonytalanok a horgászok az új rendszer kapcsán, és százból két-három ember váltotta ki elektronikusan a fogási naplót.
A szakember szerint azonban, ha lesznek pozitív példák, és azok kellő nyilvánosságot is kapnak, akkor 2026-ban már egy jóval nagyobb ugrás várható a digitalizáció irányába.
„Jövőre már a rendszer január elejétől fog működni, és emellett azt tervezzük, hogy akár az egyesületi tagságot is lehet intézni a HORINFO szakrendszeren keresztül, így egyesület támogatás esetén tényleg megvalósulhat az a fajta teljes digitalizáció, hogy a fotelból választhat valaki magának egyesületet, horgászvizet és oda kiválthatja a szükséges horgászokmányokat és területi jegyeket is” – meredt a jövőbe.
A Mohosz elnökhelyettese arról is beszélt, hogy 2015 óta folyamatosan növekszik a horgászok létszáma, de az elmúlt egy-két évben – talán leginkább a gazdasági nehézségek miatt – lassulás tapasztalható. (Az egymilliomodik horgászt tavaly októberben regisztrálták.)
„Vélhetően nem is az éves vagy a napi területi jegy ára itt a fő visszatartó erő, hanem az, hogy egy távolabbi, kedvelt horgászhelyre el kell utazni, adott esetben ott kell éjszakázni és élelmiszert, csalit, etetőanyagot vásárolni. A visszajelzésekből kiindulva így inkább a közvetett költségek nagyságrendje, aránya az, ami kicsit visszavetheti a kedvet” – elemzett Dérer István.
Szerinte a horgászok korfáján lehet látni, hogy a horgászat ma már egyáltalán nem egy elöregedő szabadidős tevékenység, a horgászok korfája a társadalminál fiatalabb.
Hozzátette, hogy több, mint 100.000 a gyermeklétszám, és már a hölgyhorgászok száma is 14 százalékot tesz ki az összlétszámból.
„Egy jól felépült, dinamikus korfát lehet látni, ami mind abba az irányba visz, hogy emelkedhet majd az elektronikus fogási napló és az egyéb e-alkalmazások népszerűsége, ugyanis a fiatalabb nemzedéknek a digitális készségei és képességei jobbak, és ők fogékonyabbak is lesznek az újításokra” – vélekedett.
Célként jelölte meg azt, hogy a horgászszervezetek is érdekeltek legyenek a digitalizációban, a horgász döntéseihez szükséges, torzításmentes információáramlásban.
„Erre a feladatra nagy erőket rá fog fordítani a Mohosz és az Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK) is a jövőben, hogy az egyesületeket 2026-tól már egy megújult, hangsúlyozottan teljesítményalapú pályázatos konstrukcióban lehessen központilag támogatni. Kiemelten fontos lesz a jövőben, hogy az egyesületek változatos programokkal segítsék a horgászokat, versenyeket és közösségi rendezvényeket szervezzenek, élénkítsék a horgászturizmust, hogy ezekkel az eszközökkel továbbra is fennmaradjon a megszokott horgászkedv” – fogalmazott Dérer István.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: freepik.com)
