Március 17-én keszegezés közben csontival fogott a Kettős-Körös dobozi hídja felett egy halat K. I., aki halványfoltú küllőként azonosította, de mivel szeretett volna biztosra menni, ezért a Magyar Haltani Társasághoz (MHTT) fordult.
A beküldött fénykép alapján a szakemberek megállapították, hogy a rövid, lekerekített orr, a hátúszó kezdetéig domború, majd attól hátrafelé homorú hátvonal, a törzs és a faroknyél viszonylag nagyobb magassága, valamint a farokúszót díszítő halvány keresztcsíkok alapján valóban egy védett halványfoltú küllőről (Romanogobio vladykovi) van szó.
Az MHTT szerint a fényképen látható példány szokatlanul világos színezetű, ami megnehezíti a határozást.
A jelenséget a rendkívül zavaros víz vagy akár genetikailag meghatározott pigmenthiány is előidézheti – tették hozzá.
A 10 ezer forint természetvédelmi értékű halványfoltú küllő közepes és nagyobb folyóink paduczónájától egészen a torkolatig megtalálható, de jellemzően a márnazóna alatt élnek népes populációi.
Alkalmanként a befogadóból a patakok alsó szakaszaira is felhatol, valamint a tisztább állóvizekben is megél. Leggyakoribb küllőfajunk, nem ritkán veszít rajta horgászok finom készségein (mint ahogy azt a jelen eset is példázza).
Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el, május és július között ívik köves, fonalas algás helyeken. Az ikraszám egy-egy nősténynél általában 500 és 2000 körül alakul, a szemek átmérője kb. 1,5 milliméter. Csoportosan ívik, ikráját a homokos mederfenékre rakja
A halványfoltú küllő testhossza ritkán haladja meg a 12 centimétert.
Magyarországon jelenleg 26 védett és 11 fokozottan védett halfajt tartanak nyilván, illetve további három halfaj tartozik a nem fogható kategóriába. Ez összesen negyven olyan halfaj, amelyeket nem lehet megtartani horgászzsákmányként. Az őshonos, de nem fogható halfajokat bemutató cikkünk ITT ÉRHETŐ EL.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: MHTT)
