A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában. Az erről szóló tanulmány a rangos Nature folyóiratban jelent meg, és megdöbbentő eredményekkel szolgál.
Minderről a HUN-REN BLKI hivatalos weboldala írt összegzést.
A biodiverzitás csökkenéséről szóló korábbi vizsgálatok gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak.
Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport, köztük Tapolczai Kálmán, a HUN-REN BLKI tudományos munkatársa, közel 73 ezer, a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg, és ebből több mint 2100 olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, amelyek alkalmasak voltak a további elemzésre.
Ennek eredményeképpen mintegy 50 ezer ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.
A vizsgálat nem csupán egyetlen élőlénycsoportra vagy élőhelytípusra korlátozódott – a kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák, valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is.
A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni az élőlényközösségek szerkezetének megváltozását az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek homogénebbé, kevésbé változatossá válnak.
Az eredmények egyértelműek, és nem hagynak kétséget az emberiség biodiverzitásra gyakorolt pusztító hatása felől.
A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták:
- Élőhelyek átalakítása: erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése.
- Természeti erőforrások kizsákmányolása: halászat, vadászat, túlzott fakitermelés.
- Klímaváltozás: az éghajlat gyors változása sok faj számára végzetes következményekkel jár.
- Szennyezés: vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés.
- Inváziós fajok terjedése: az ember által új területekre behurcolt fajok kiszorítják az őshonos élővilágot.
A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára nézve káros hatással vannak.
Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken.
Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata.
De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is.
Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból.
A kutatás különösen nagy közösségbeli változásokat mutatott ki a mikroorganizmusok és gombák esetében, míg ez a hatás mérsékeltebbnek bizonyult az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél.
Az eredmény alátámasztja azokat az elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, amelyek jellemzően fajgazdagabbak, rövidebb életciklusúak és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösségszintű változásokat mutatnak.
Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet.
A teljes cikket ITT olvashatod el.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: ChatGPT illusztráció)
