2024. március 1. péntek | Albin
Aktuális

Tételesen cáfolták meg a balatoni horgászok összeesküvés-elméleteit

Tételesen cáfolták meg a balatoni horgászok összeesküvés-elméleteit

A balatoni horgászok népes táborában többféle konspirációs teória is kering arról, miért nem szaporodnak a pontyok a Balatonban, vagy miért pusztulnak időnként a halak. Arról is, hogy elpontyosítják a tavat, meg hogy az angolna elevenszülő hal. Ezeket a tévhiteket tételesen végig vette Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) vezérigazgatója a napokban a IX. Balatoni Horgász Konferencián, rámutatva a teóriák keletkezésének okaira, majd cáfolva azokat.

A vezérigazgató a horgászszövetségek és horgászegyesületek vezetőinek tartott előadásában először azt vette végig, milyen tapasztalatokból fakadnak a konteók, azaz a konspirációs teóriák – írja a hirbalaton.hu.

Tapasztalatok: Nem fogtam még soha kispontyot; sok pontytetemet látok; kis angolnákat találtam az angolna zsigerelése közben; a telepítés helyszínétől távolabb nem fogok pontyot; szinte csak pontyot, de abból túl sokat telepítünk.

Következtetések: A ponty nem tud szaporodni; azóta van ilyen sok pontytetem, amióta bojlis versenyek vannak; az angolna elevenszülő; a hal nem úszik szét, a telepítés helyszínén marad; „elpontyosítják” a vizet, ami ökológiai károsítás.

A tévhiteket aztán megosztják és elemezgetik a közösségi oldalakon, így terjednek a konspirációs teóriák, összeesküvés-elméletek.

A legelterjedtebb tévhitek és cáfolataik:

1. konteó: Direkt szaporodásképtelen pontyokat telepítenek

Tapasztalatok: Soha nem fogtam még kispontyot, se horoggal, se kishalfogó hálóval; az augusztusban fogott ponty tele van ikrával vagy éppen tejjel; nem látok pontyívást.

Következtetés: A ponty nem tud szaporodni, mert eleve szaporodásképtelen; hibrid pontyokat telepít a halgazdálkodó, ha le is ívik, nem lesz ivadék, mert az ivartermékek terméketlenek (sterilitás).

Konteó: Azért telepít steril pontyokat a halgazdálkodó, mert ez az üzlet számára, hiszen ha a ponty nem tud szaporodni, mindig vásárolni kell a tógazdaságoktól.

A valóság: A Balatonba kihelyezett pontyok szaporodóképessége megegyezik az anyaállományéval. A balatoni déli vasút, valamint a Sió-csatorna megépítése, vagyis az 1860-as évek óta probléma a ponty szaporodása a Balatonban, amit régi cikkek, adatok is bizonyítanak. 

A pontyok ugyanis arra törekszenek, hogy ívási időben kimenjenek a Balatonból. Lágyszárú növényzetre szeret ívni, mint amilyen a hínár, frissen elárasztott füves területen, de kényszerhelyzetben gyékényesben, nádasban is megteszi ezt. Például a tihanyi mesterséges árokkal összekötött nádasba 20-30 mázsaszámra vonultak ki anyapontyok az ívási időben. 

Az ívási helyek megszűnése mellett problémásak az ívás utáni viszonyok is, ugyanis a kényszerívási körülmények között általában nincs elég táplálékuk az ivadékoknak az életben maradásra.

A pontyot a Balatonban csak akkor lehet eredményesen szaporítani, ha kedvezőbb életfeltételeket teremtünk részére a maiaknál. Addig pedig a BHNp Zrt. saját tógazdasági termelésből telepít pontyokat a Balatonba. A cég gazdasági érdeke amúgy az lenne, hogy szaporodjon a ponty a Balatonban, mert akkor kevesebbet kellene telepítenie, és több tógazdasági halat tudna értékesíteni.

2. konteó: A bojlis horgászversenyek után pusztul a hal

Tapasztalatok: A bojlis versenyek után sok nagytestű pontytetemet látni; az őszi után azért nem, mert hidegebb a víz; azóta van halpusztulás, amióta bojlis versenyeket rendeznek; messzire beetetik a halat.

Következtetés: A bojli, mint csali káros és/vagy mérgező, miatta pusztul a hal, a bojli „szennyezi a vizet”; nagy a foszforterhelés; a helytelen halkezelés; túletetés miatt pusztul el a hal; a versenyeket be kell tiltani (állatkínzás, halpusztulás), ezért nem tudnak a horgászok a partról dobótávra halat fogni.

A valóság: Vannak természetes és rendkívüli halelhullások. Természetes elhullás: tavaszonként, a gyenge kondíciójú, beteg, időskori példányok kallódása. Rendkívüli elhullás: vírusos megbetegedés, mérgezés, egyéb környezeti tényezők miatti (pl. villámcsapás), valamint több kedvezőtlen külső és belső körülmény együtt állása esetén, nem csak tavasszal.

Rendkívüli pontyelhullások 2010 után jelentkeztek először:

Koiherpesz – nyáron, nyár végén, meleg vízen (2010-2016)

Pontyödéma (álmos betegség) – tavasszal okoz elhullást (2017-től)

További tények:

A bojlis versenyek kezdete előtt már megkezdődik a pontytetemek megjelenése a versenyek alatt gyűjtöttek néhány napos és többhetes pontytetemeket is az őszi nagy bojlis verseny (NBBH) után soha sincs egyetlen darab elhullott ponty sem, miközben szinte ugyanazok a versenyzők indulnak az őszi és tavaszi versenyeken is, ugyanazokkal az etetőanyagokkal és csalikkal.

3. konteó: Az angolna elevenszülő

Tapasztalat: Még mindig fogok kisméretű angolnát; a hal bontásakor ivadékangolnák kerültek elő a hasüregből (egyes téves megfogalmazás szerint szülőzsákból!); nem találok benne ivarterméket.

Következtetés: Félrevezetés, hogy a Balatonban nem szaporodik, ezért van még mindig angolna, az angolna elevenszülő.

Valóság: Az angolna tényleg csak a Sargasso-tengerben tud szaporodni, a mesterséges szaporítása nem megoldott.

1991-ben volt a nagy angolnapusztulás, ami több okra is visszavezethető (úszóhólyag féreg, algásodás, szúnyogirtó vegyszer), azóta tiltott az angolnakihelyezés, azonban a hal élettartama hosszú, akár 50 év ami az „elevenszülő” tévképzetet okozza a halak felbontásakor, az az Anguillicola crassus nevű fonalféreg, egy 3-5 centiméter hosszú, vaskos élősködő, amit egyesek kis angolnáknak hisznek

4. konteó: Elviszi a BHNp Zrt. a süllőikrát

A valóság: A süllő szaporodását régóta segítik műfészkek kihelyezésével, amelyek egykor borókából készültek, ma 2500 darab kör alakú, alumínium keretre feszített műfüves fészekkel dolgoznak. A tradicionális kihelyezési helyszínek: Berény, Fonyód, Tihany, Világos. 

Évente 100-150 darab fészket vesznek ki a tóból (kísérleti fészkeket), és keltetnek le a cég tógazdaságaiban, teleltető tavakban előnevelt méretig. (Buzsákon, Mórichelyen saját anyaállomány természetes szaporítása zajlik.)

5. konteó: Elpontyosítják a Balatont

Tapasztalat: Esztelen módon telepítik a pontyot; túl sok ponty van a vízben; túlzottan sok a nagy, nem kifogható (elvihető) méretű ponty a vízben; pergetve is lehet fogni pontyot.

Következtetés: Túltelepíti a BHNp Zrt. a pontyot csak azért, hogy kedvezzen a bojlisoknak, felborítják az eddig ismert állományszerkezetet, ökológia kárt okoznak ezzel, inkább ragadozót kellene helyette telepíteni.

Valóság: A halutánpótlást a halgazdálkodási tervben előírtak szerint kötelező elvégeznie a halgazdálkodónak.

Az elmúlt évtizedekben a pontytelepítési kötelezettség néha módosult:

1998-2002 – 250 tonna

2003-2007 – 300 tonna

2008-2012 – 350 tonna

2013-tól – 300 tonna

Nem telepít a társaság többet a korábbi évekhez képest. Miért is tenné ezt, hiszen saját termelésből fedezi a Balaton pontyállományának pótlását, és amit nem telepít be a tóba, azt értékesítheti.

6. konteó: Egy helyre telepítik a halakat

A tapasztalatok: Csak néhány helyen telepítenek, mindig csak Keszthelyen és Fonyódon; főleg a déli parton; főleg a nyugati medencében; csak a telepítés helyszíne körül lehet pontyot fogni, a hal sokáig egyben marad.

Következtetés: Kedveznek a déli parton horgászoknak, a „főnök” saját magának telepít.

Valóság: Haltelepítés dokumentáltan a Balaton mindhárom medencéjében közel hasonló arányban történik. (Az előadáson bemutatott adatok szerint ez alól kivétel az idei év, amikor a telepítések 46 százaléka került a keleti, 19 százaléka a középső és 36 százaléka a nyugati medencébe.) 

A kihelyezett hal csak védett, mély vizű medencében (pl. kikötő) és a telelési hőmérsékletet elért vízhőfok esetén (5 Celsius-fok körül) maradhat a telepítés helyszínén, viszonylag rövid idő alatt szétúszik. 

A táplálkozási és a szaporodási szokásoktól is függően eltérő a halak viselkedésmódja. A halak aránylag nagy távolságot is megtesznek. Egy jelölt, Keszthelyen vízbe engedett példányt nyolc nap múlva fogtak ki Balatonaligán, vagyis a tó mások végében.

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitóképünk illuszttráció, forrása: pixabay.com)