A II. Velencei-tavi Horgászfórumon a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltségének vezetője, Pálinkás Imre a halgazdálkodás aktuális feladatairól beszélt.
Hat halőrrel, a rendőrséggel végzett példaértékű közös munkával őrzik a halállományt, mondta, emlékeztetve arra, hogy a halpusztulások idején először nagyon sokan önkéntesen segítették munkájukat, aztán ez a lelkesedés lecsökkent – írja a feol.hu.
„Nagyon reméljük, hogy a tavalyi és a tavaly előtti év volt a Velencei-tó történetének legrosszabb periódusa, és ezután csak jobb jöhet” – mondta a szakember.
Prevenciót alkalmazni egy ekkora vízterületen nagyon nehéz, tette hozzá a halpusztulásokra utalva, segíthet, de végül csak a kárelhárítás marad.
Az elpusztult fajokról beszélt, dévér- és karikakeszeg hullott legnagyobb számban, a busa teljes eltűnéséről, a harcsa és az amur állományának nagymértékű megritkulásáról szólt.
Ő 16 tonna elhullott halat említett, hozzátéve, hogy a valós veszteség ennél valóban nagyobb lehetett. De vissza akarják fordítani a folyamatot, hogy akár a korábbinál is jobb halállománya legyen a Velencei-tónak.
Városi legendákról is szólt. Mindig beszélnek az emberek arról, hogy eresztik a tavat, de ők rendszeresen ellenőrzik az erre alkalmas egyetlen zsilipet. Legenda az is, hogy gyorsabban apad a tó, mint az indokolt volna, miközben azt látni, hogy esik az eső.
Sajnos, amíg a talaj nem telítődik, szivacsként működik, elszívja a vizet, a vízgyűjtő terület kicsi, és a vízmennyiséggel nem csökken arányosan a párologtató felület.
Pálinkás Imre még további tévhiteket is cáfolt, elsősorban a partfal-rekonstrukció vízminőségre gyakorolt negatív hatásairól, szaporodásra képtelen halak telepítéséről, vagy a tóban lévő haltartó ketrecek meglétéről: ez utóbbit egyébként megmosolyogtató feltételezésnek nevezte.
„Nekünk az az érdekünk, hogy a tónak minél gazdagabb legyen a halállománya, de a tó haleltartó képessége véges, főként alacsony vízállásnál” – fogalmazott.
Az Agrárminisztérium által ígért támogatással indult el idén a telepítési program, elsősorban a ponty kihelyezése mellett a ragadozóállomány megerősítését, az ezüstkárász számának csökkentését akarják.
„A horgász a lábával szavaz, ezért biztosítani kell a megfelelő körülményeket, bár a vízszint még messze van az ideálistól” – jegyezte meg Pálinkás Imre.
Az előadásból kiderült: a jegybevételek sosem érték el a költségek szintjét, ez a különbség pedig még nagyobb lett az elmúlt években.
A telepítések mértékét is közölte a horgászvezető: pontyot, extra méretű pontyot, vadpontyot, keszeget, süllőt, csukát, balint, compót telepítettek, illetve terveznek még idén a vízbe helyezni összesen közel 30 ezer kilogramm mennyiségben, 70 millió forint értékben.
A horgászok száma történelmi mélypontra esett 2022-ben, amikor 70 százalékuk elmaradt a tó mellől, aztán egy részük idén már visszatért.
Számos szigorítás, korlátozás szerepel a 2024-es Velencei-tavi Horgászrendben. Részletek ITT.
Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője szerint tűzzel-vassal irtandó az ezüstkárász a Velencei-tóban. Részletek ITT.
A II. Velencei-tavi Horgászfórum videója:
Kapcsolódó cikkek:
Ferincz Árpád: Tűzzel-vassal irtandó az ezüstkárász a Velencei-tóban
Dérer István: A Mohosz nem akar bűnbak és pofozógép lenni
Számos szigorítás, korlátozás szerepel a 2024-es Velencei-tavi Horgászrendben
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Pecaverzum/olvasói fotó)
