2024. november 22. péntek | Cecília
Aktuális

Ferincz Árpád: Tűzzel-vassal irtandó az ezüstkárász a Velencei-tóban

Ferincz Árpád: Tűzzel-vassal irtandó az ezüstkárász a Velencei-tóban

Másodszorra rendezett fórumot a Velencei-tó horgászatának, halgazdálkodásának helyzetéről és jövőjéről a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) Velencei-tavi Kirendeltsége. Az esemény december 1-jén, pénteken 10 órakor kezdődött el Gárdonyban.

Első előadóként Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője tartott előadást a tóról, a halállomány-felmérésének eredményeiről és a halgazdálkodás lehetőségeiről – olvasható a feol.hu-n.

Ferincz Árpád a fórumon elmondta: a világon is kevés olyan tó van, mint a Velencei-tó, amely sekély, szikes, amit azonban a körülötte élők nagyon sokféleképpen „használnak”. 

Jellemző az ilyen tavakra szélsőséges vízjárás, ami sok esetben azt is jelenti, hogy néha kiszáradnak. Magyarország harmadik legnagyobb természetes tavának sajnos a fele ma is hiányzik, miközben a párologtató felület nem csökkent arányosan a víz mennyiségével: 2022-ben regisztrálták a legkisebb vízállást, 53 centimétert, ez péntek reggelre 91 centiméterre növekedett.

Az elmúlt év vízkezelési gyakorlatain valószínűleg változtatni kell a halállomány fenntartható horgászati célú fejlesztésének érdekében – hangzott el –, annál is inkább, mert a vízpótlásért létesített két tározó felől is az elmúlt időszakban sokkal kisebb mennyiség tudott érkezni, mint ami ideális lett volna.

Fericz Árpád ezután a víz összetételéről beszélt, amelynek lúgossága és sótartalma növekedett az utóbbi egy-két év aszályos időjárása miatt. 

Halgazdálkodási szempontból már csak marginálisan tekinthető édesvíznek a Velencei-tó – jelentette ki sokak számára talán meglepően. Ez az a víz, amelyben a jelenleg a tóban létező 18 halfaj próbál túlélni, bár a felmérések a halfajok számát eltérően állapították meg. A halpusztulások után az országos média is megkongatta a vészharangot, 2022-re a vízhiány is testet öltött – emlékeztetett.

Összesen 26,5 tonna halat kellett kiszedni a tóból a halpusztulások során. Mi van most?

A tanszék felmérte a halállományt, összesen 10 fajt fogtak ki, többnyire ezüstkárászt, bodorkát, a többi faj 5 százalékban képviselte magát az eredményekben. 

A különbség a korábbi, 2017-es állapothoz képest markáns. A halpusztulás aránya a korábban becsültnél nagyobb lehetett – jegyezte meg az előadó, sok példányt nem jött fel a víz felszínére, hanem a vízben lebomlott, ez a mennyiség pedig nem becsülhető.

A tóban ma is jelentős halmennyiség él, de ennek 85 százaléka távol-keleti eredetű, inváziós ezüstkárász, amely semmilyen szempontból nem kedvező. Nagyon jól bírja a meleg vizet, az oxigénhiányt és gyorsan szaporodik, szereti a bolygatott rendszereket. Az ezüstkárásszal kapcsolatban úgy fogalmazott: „tűzzel, vassal irtandó”

Sajnos a ragadozók száma eközben „rettenetesen” csökkent, szerencsére a pontyok mennyisége továbbra is jelentős, sok a természetes szaporulatból származó egyed. A változások okát Ferincz Árpád tudományos szempontból magyarázta meg.

Mit lehet tenni? 

Őshonos fajok nagy mennyiségű telepítését kell elvégezni, így vissza lehet építeni a horgászok bizalmát. De ezt csak a piaci lehetőségek függvényében lehet megtenni. 

A szakember elsősorban egynyaras, süllő, csuka, balin és harcsa telepítését javasolta, az első évben szigorú elviteli korlátozással. Lehetséges a dévérkeszeg, a compó állományának javítása is, de kényesek a szállításra és nehezen beszerezhetők. 

„A jelenleg is mérhető magas PH és a magas vezetőképességi értékek mellett a telepítések kockázata sajnos nagy. Ez jelenthet sóstresszt, a magas PH pedig közvetlenül is tudja károsítani a halaknak a nyálkahártyáját, de közvetetten vízminőségi oldalról olyan folyamatokat tud katalizálni, amelyek szintén negatív hatásúak lehetnek. Illetve ez a stresszes környezet kedvezhet a fakultatív patogén szervezetek felszaporodásának” – hangsúlyozta Fericz Árpád.

Elkerülhetetlen lesz a vízpótlás megoldása, szögezte még le Ferincz Árpád, hozzátéve, hogy a tisztított szennyvíz bevezetése szerinte rettenetes nagy öngól volna a víz összetétele szempontjából.  

Hogy miért nagyon káros az ezüstkárász, arról ITT írtunk bővebben.

A II. Velencei-tavi Horgászfórum videója:

Kapcsolódó cikkek:

Több hal pusztulhatott el a Velencei-tóban az ismert adatoknál

Számos szigorítás, korlátozás szerepel a 2024-es Velencei-tavi Horgászrendben

Dérer István: A Mohosz nem akar bűnbak és pofozógép lenni

Még több friss hírért KATTINTS IDE!

(nyitókép: Mohosz Velencei-tavi Kirendeltsége)