Mészáros Balázs egy többgenerációs halászcsalád utolsó tagja, 2015. december 30-án, a természetes vízi halászat magyarországi betiltásakor szedte be a halászhálóit végérvényesen a Tiszáról. A gyermekkoráról, családjáról, legsikeresebb éveiről és a 2000-ben bekövetkezett ciánszennyezésről is mesélt öt év után egy ladikban evezve a Tiszán a 24.hu riportjában.
„Akármikor lejövök ide, nekem sírva fakad a lelkem” – mondta az algyői halász, amikor nyolc évet követően újra meglátta a Tiszát.
1981-ben vonult be a seregbe telefonközpont-kezelnek. Amíg más éjszaka pulóvert, ő hálót kötött. Édesapja vitt be neki a laktanyába tűt, cérnát és a sablonfát. 1983-ban szerelt le, addigra húsz varsát készített el.
A riportban Mészáros Balázs elmondja, hogy 1985 egy kiemelkedő év volt, annyi harcsát fogtak, mint soha máskor. A videóból kiderül, harminc éves korára egyszerre volt telefonszerelő, rózsatermesztő, halász és vadász.
A halászat 2015-ös betiltását követően a megmaradt eszközeit – amelyeket nem loptak el – kiszedte a folyóból, és erdészeti gépkezelőnek állt, láncfűrésszel, fűkaszával dolgozott. „Aztán onnan úgy leselejteztek, hogy nem is vettek fel sehova se” – árulta el.
Nyugdíjas évei alatt azért nem hagyott fel a munkával, még készíti a hálókat, és alkalmi melókat is vállal rendszeresen, sokszor nem pénzért, hanem amit adnak cserébe, legyen az akár egy tyúk vagy egy kis benzin.
„Ez olyan majdnem, mint amikor régen halásztam: nekem mindegy volt, hogy miért adtam oda a halat, csak halat ne adjanak vissza érte” – fogalmazott.
Mehetett volna külföldre is még fiatal korában, de végül sehová sem ment el. „Én az Algyő táblát nem szeretném úgy elhagyni, hogy ne lássam egy hét múlva. (…) Így alakult az élet. Én már innen el nem megyek, csak egy helyre, az pedig a Tisza lesz. Visszamegyek oda, a halakhoz. De azért nem sietek ám oda. Ezt legutoljára hagyom” – mondta nevetve.
A 24.hu riportja:
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: 24.hu Youtube-képernyőfelvétel)
