2025. március 10. hétfő | Ildikó
Aktuális

Vízvisszatartás zajlik a Rábcán és a Hanság-főcsatornán

Vízvisszatartás zajlik a Rábcán és a Hanság-főcsatornán

Az elmúlt hónapokban a Duna teljes vízgyűjtőjén és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Éduvizig) működési területén is rendkívül kevés csapadék hullott. 2024 november és 2025 február között az átlagos csapadék 150-160 milliméter volt, amelyből az elmúlt 4 hónap alatt 60-65 milliméter esett le az Éduvizig területén, ami körülbelül 40 százalékos visszaesés – olvasható a szervezet közleményében.

A csapadékhiány a vízfolyásokon egyre alacsonyabb vízszinteket eredményezett, így 2025. február 13-tól az abdai Árvízkapu részleges zárásával a Rábca-mederben vízvisszatartást kezdtek. 

Ennek hatására az elmúlt időszakban 60-70 centiméteres vízszintemelés valósult meg a Rábaca alsó szakaszán.

A Rábca-menti területeken lévő kettősműködésű csatornákon a rendkívül alacsony vízszintek miatt már az elmúlt hónapokban is vízvisszatartást hajtottak végre a torkolati zsilipek zárásával.

Jelenleg teljesen zárva van a Kepés-Lesvári, Börcsi és a Mosonszentmiklósi zsilip, valamint fojtva a Tárnokréti- és a Győrsövényházi zsilip. A csatornák torkolati szakaszain így 50-90 centiméterrel magasabb vízszintek alakultak ki.

A Hanság-főcsatorna Mosonszentjánosi-duzzasztóján – ez egy ma már ritkán látható úgynevezett tűsgát – 2025. március 5-től kezdődött meg a duzzasztás. 

A csapadékhiányos időjárás miatt a talajvízszintek is lecsökkentek, azonban a műtárgy üzembe helyezésének köszönhetően a főcsatorna duzzasztó feletti szakaszain az altalajnedvesítés érdekében megfelelő vízszint állítható elő. 

A duzzasztó működtetése jelenleg a Fertő-tó levezetőrendszer keretében, a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság által elfogadott üzemeltetési szabályzat, illetve a magyar hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik.

A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság tervei között szerepel, hogy egy újabb vízvisszatartó műtárgy létesítésével tovább javítsa térség talajvízháztartását. 

Ennek érdekében a magyar szakértők már kezdeményezték egy közös magyar-osztrák INTERREG-projekt indítását, amely megvalósulása esetén a vízpótlás tervezésének forrásait biztosíthatná – olvasható az Éduvizig tájékoztatásában.