„Szép kövér lárvák, nagyon szeretik a horgászok, mert állítólag a nagy kukaccal nagy halat lehet fogni” – így mutatta be a kész terméket Sinka Antal, a Csali Hungária Zrt. ügyvezetője. Cége kiskunhalasi üzemében csontiként ismert lárvákat nevelnek a horgászok számára. Állati eredetű hulladékok újrahasznosítását végzik sokmillió légy segítségével.
Sinka Antal az Agrárágazat videójában bemutatta azt a folyamatot, amelynek során létrejön a csontkukac.
Az első állomás egy zsilpelt légyszoba, ami meggátolja azt, hogy bentről kiszökjenek a legyek, illetve azt, hogy kintről idegen legyek bemenjenek.
„A világon 1260 fajta légy van, mi ezek közül csak két típussal dolgozunk. Ebben a szobában négy-hatmillió legyet tartunk, és folyamatosan próbáljuk számukra biztosítani a legmegfelelőbb életkörülményeket, hiszen ezek a legyek itt, Magyarországon nem élnek, és nem honosak. Megpróbálunk megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat és táplálékot biztosítani ahhoz, hogy a lehető legnagyobb mennyiségben tudjanak szaporodni” – magyarázta a Csali Hungária Zrt. ügyvezetője.
A falról lógó hálókon zajlik megfogalmazása szerint „a pihenés és a szex”. Ezt követően a légy lerakja a petéit a döghúsra.
Az Anglia nyugati felében őshonos kék dongólégy igen szapora, háromnaponta közel száz petét rak le az állati tetemre, amelyből a kikelő lárvák elkezdenek táplálkozni, és elfogyasztják azt.
„Ezeket a legyeket döglégynek hívják, és nem véletlen kapták ezt a nevet, hiszen a természetben hat kilométer távolságból megérzik a tetemnek a szagát. Éppen ezért nagyon jó hulladékmegsemmisítő rovarok, mert a fertőzést megelőzve megeszik a lárvák az állat testét” – fogalmazott Sinka Antal.
Az apró lárvák a légyszobából a neveldébe kerülnek, ahol újabb húsadagokat kapnak, és a hőmérséklettől függően négy-nyolc napig fejlődnek.
Ezt követően a bebábozódáshoz szükséges helyet keresve maguktól leesnek a gyűjtővályúkba, ahonnan összeszedik azokat, és átszállítják a tisztító részlegbe.
Először egy úgynevezett száraz tisztítási műveleten esnek át, fűrészpor segítségével távolítják el a szennyeződéseket, majd azokat egy rázóasztalon választják le.
A folyamat végén a csontikat egy alacsony hőmérsékletű hűtőbe helyezik elszállításig.
„Háromféle színben festjük a lárvákat a horgász igényeinek megfelelően. Ételszínezéket használunk, tehát környezetbarát festékanyaggal festjük a gyártás során a lárvákat” – árulta el Sinka Antal.
A 25 éves Csali Hungária Zrt. főként a magyar horgászpiacot szolgálja ki, de szállítanak a környező országokba is.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Agrárágazat FB-videó képernyőfelvétel)
