Érdekes jelenségről számoltak be a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének (KTVHESZ) halőrei, akik a vadászokkal közösen gyérítették a kormoránokat a Tisza szolnoki szakaszán.
A kormoránok vadászatát nehezíti, hogy ilyenkor van a réti sas fészkelési területének a revírfoglalása. Ez azt jelenti, hogy a sas fészeképítési helyétől 1-2 kilométerre nem lehet sem riasztani, sem vadászni – erről a KTVHESZ titkára beszélt a Kécskei Krónikának adott interjújában.
„Ez nekünk 13 helyet jelent a területünkön, ahol a természetvédelmi szabályok miatt a fegyvert sem tudjuk elsütni” – hangsúlyozta.
Egy érdekes megfigyelésről is beszámolt, méghozzá arról, hogy hogy a sasok már nemcsak a mezőn vadásznak, hanem „halásztatnak” a kormoránokkal.
„Köröznek a halászó kárókatonák felett, majd rá-rá csapnak a csapatra, s ahogy elkezd menekülni a kormorán, kiöklendezi a halat, a sas pedig felveszi és elfogyasztja azt” – magyarázta Donkó Péter.
A kormorángyérítést az elmúlt öt évben rendszeresen végezte a KTVHESZ. Az idei évben szerencsére a Szolnok megyei szakaszon nem volt akkora nyomás a nagy kárókatonák miatt.
„Nálunk nincsenek 500-600-as koromorán csapatok. A Tiszán akkor jelentenek ezek a madarak nagyobb problémát, amikor a halastavak, csatornák és a Tisza-tó befagy. Olyankor átjönnek a folyóvízre. Emellett szerencsénk volt az év eleji nagyobb áradással is, hiszen ez nehezíti a madár halfogását. A koromránokat a halőreink is figyelik, akik jelzik felénk, hogy mely területen tapasztalnak nap-mint nap nagyobb csapatokat. Az a cél, hogy a vermelőhelyeket védjük elsősorban. Ha olyan jelentést kapunk, az adott területre szervezzük meg a riasztást” – avatott be a részletekbe a KTVHESZ titkára.
A munkálatokról általánosságban szólva elmondta, a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi főosztályához kell benyújtani a kérelmeket, és onnan kapjuk a tájékoztatást arról, hogy milyen időszakban, milyen szabályok mellett, mely területen hajtható végre e madarak gyérítése.
„Acélsöréttel lehet lőni, előtte 48 órával be kell jelenteni a természetvédelmi őrnek. A lelőtt madarakat a természetvédelmi őröknek oda kell adni, aki elviszi, felboncolják és megnézik a gyomortartalmát. A történetet színesíti, hogy a vadászatra jogosultaknak is partnereknek kell lenniük ez ügyben. Öröm az, hogy a vadászatra jogosultak 99 százaléka partner ebben” – tette hozzá Donkó Péter, aki szerint összességében kijelenthető, hogy ez egy nagyon összetett téma.
„A lehetőségeink pedig korlátozottak. Ezzel együtt végezzük a kormorángyérítést lehetőségeinkhez mérten” – fogalmazott.
Egy másik témát érintve beszámolt arról is, hogy országosan is egyedülállóan a KTVHESZ-nél valósult meg először uniós pályázat keretében, 118 millió forint értékben egy nagyszabású ívóhelyfejlesztés.
„A Tisza árterében építettünk egy nyúlgátat, egy leeresztő műtárgyat, ahol a tavasszal a mederből kijövő vizet visszatartjuk a halakkal együtt, majd az ívás után egy csatornán keresztül a Tiszába visszaengedjük a vizet és a halakat. Ez egy hal ívóhely és egy ivadékbölcső. Azóta Győrben létesült még egy ilyen fejlesztés. Emellett halmentéssel és más ivóhely kialakítással is igyekszünk javítani a természetes szaporulaton” – mondta Donkó Péter.
A teljes interjú – amelyben szó esik a versenyekről is – a ITT érhető el.
Elutasították, hogy fogható legyen a kecsege a Tiszán – erről egy korábbi interjúban beszélt Donkó Péter. Részletek IDE KATTINTVA!
Videón, ahogy 8 kilós pontyot zsákmányol a fehérfejű rétisas. Nézd meg a felvételt IDE KLIKKELVE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotónk illusztráció: pixabay.com)
