Tavaly a nagy meleg és a tartós szárazság okozott gondot, idén csak a forró napok. Az elmúlt 10 nap volt az idei nyár legmelegebb időszaka, a víz hőmérséklete közel 30 fokos volt, és ilyenkor a halak a felszín közelében „pipálnak” – mondták a szakemberek.
A teol.hu cikke szerint tavalyi évhez képest jobb helyzetben vannak a halastavak gazdái, hiszen az év elejétől egészen a nyár közepéig, időről időre jutott csapadék is a tavakba.
A Bonyhád melletti Széptölgyesen két halastava is van a Pannónia Mezőgazdasági Zrt-nek, a 10-20 hektáros nagy tavakban idén közepes „termést" várnak – nyilatkozta Fördős József ágazatvezető.
– Jól indult az év, januárban, februárban közel száz milliméternyi esőt kaptunk, és a záporos időszak tavasszal és nyáron is folytatódott. Pedig a tavalyi év után már arra is felkészültünk, hogy esetleg a felső tavat elveszítjük átmenetileg, ha idén is aszályos lesz az esztendő – mondta az ágazatvezető.
Szerencsére nem így lett, sőt a felettünk lévő, korábban már kiszáradt kisebb patakok – amelyek a halastavat táplálják – is megteltek.
– A víz mennyiségével tehát idén nem volt gondunk. A nyáron 2 nagyobb hőhullám volt, az egyik júliusban, a másik az elmúlt 10 napban. Pár napig annyira felmelegedett a tó hőmérséklete – közel 30 fokosra – hogy a halak csak pipáltak a vízben. Ilyenkor kevesebb az oxigén a vízben, és a halak táplálkozása is visszaesik. Az is szerencse, hogy a takarmány ára is mérséklődött, így összességében átlagos halmennyiségre számítunk – tájékoztatott Fördős József.
Tolna vármegyében egyébként sok kisebb-nagyobb halastó van, például Aparhant, Bonyhád, Váralja, Varsád, Szakadát, Attala és Őcsény környékén.
Az itt élő gazdálkodók is hasonlóan vélekedtek, mint a bonyhádiak. Jelenleg az üzletekben viszonylag magas az ára a pontynak, a legolcsóbb helyen 2000 forintot kérnek kilójáért, de máshol 2400-2600-at.
A halastavakban jellemzően október közepétől november közepéig kezdik meg a lehalászást. A felvásárlási árak szeptember vége felé kezdenek kialakulni.
– Jelenleg azért magas az üzletekben az élő hal ára, mert most kevés az uszonyos, a tavalyi évben gyenge volt a nevelés, a lehalászásig alig van mit értékesíteni – mondta egy másik halastó tulajdonosa.
Szeptembertől lehet látni, körülbelül mennyi halra lehet számítani, és akkor biztosan visszaesnek az árak, mert a kisebb termelők egyből értékesítenek, hiszen nincs hol tárolniuk a halat.
A halászatban kétfelé szakadt az ország, a Tiszántúlon az 1960-as években kialakították a nagy vízellátó rendszereket, amelyekre rákötötték az akkor még intenzív öntözést és halgazdálkodást.
A Dunántúlon völgyzáró gátas rendszereket alakítottak ki, itt a halastavak a szárazság miatt ki vannak szolgáltatva, ha nem esik elég eső.
A vízhiány miatt könnyen kiszáradnak, elpocsolyásodnak a tavak, mondta korábban Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője.
Már tavaly is hektáronként csaknem 3500 köbméternyi víz hiányzott a tavakból. Szerinte a legfontosabb feladat az lenne, hogy a vízmegtartó kapacitásukat növeljék a gazdák, ehhez pedig ki kell kotorni a meglévő tározókat, tavakat.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Aranyponty Zrt. FB-oldala)
