Várhatóan az ősszel európai uniós földrajzi védettséget kap a Szegedfish halgazdasági vállalkozás tájfajtája, a szegedi tükrös ponty, amelyet a Szarvasi Halászati Kutatóintézettel együttműködve, több évtizedes kutatómunka eredményeként fejlesztettek ki.
NYEREMÉNYJÁTÉK!!!
Iratkozz fel a Pecaverzum Youtube-csatornájára, mert ha elérjük az 1111 követőt, 30.000 forint értékben sorulunk ki ajándékot a tagok között!
A nyereményt a Fish'n Go horgászhelyfoglaló rendszer ajánlotta fel.
Részletek ERRE!
Addig is jó szórakozást az eddigi videókhoz, és persze jönnek folyamatosan az újak is!
Az ország második legnagyobb területű, 141 tóegységből álló épített tórendszerét 2017-ben Sándorfalva és Szatymaz is felvette a Települési Értéktárba, és még abban az évben bekerült a Csongrád Megyei Értéktárba is. Fehér-tón az éves haltermés 1500-1800 tonna. A tipikus alföldi körtöltéses halastavakban pontyot, fehér busát, amurt, szürkeharcsát, csukát, süllőt nevelnek.
Sztanó János, aki csaknem negyven éve vezeti a halgazdaságot, delmagyar.hu-nak elmondta, a haltermelés a mezőgazdaságnak az az ágazata, amelyik a természeti környezetével a legszorosabb kölcsönhatásban áll.
Kiemelte: Fehér-tón a haltenyésztés hároméves termelési ciklusban valósul meg, termelnek bel- és külpiaci értékesítésre ivadékot, tenyész-, sporthorgász- és étkezési halakat.
A társaság a Szarvasi Halászati Kutatóintézettel együttműködve több évtizedes kutatómunka eredményeként a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó, genetikailag ellenálló, zsírszegény és kiváló ízű, államilag elismert önálló tájfajtát tenyésztett ki: a szegedi tükrös pontyot.
„A szegedi tükrösponty-filé 2011 óta az országban egyedüliként jogosult a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használatára. A szegedi tükörponty 2019-től hazánkban földrajzi védettséget élvez, a folyamatban lévő eljárás alapján várható, hogy még ebben az évben, ősszel megkapja az európai uniós földrajzi oltalmat is” – hangsúlyozta Sztanó János.
Fehér-tón a körtöltéses halastavak kivitelezése kilencven éve, 1931. március 5-én kezdődött. Az első halasítást a Kelebiai Tógazdaságból a szatymazi vasútállomásra érkező 280 mázsa halivadékkal 1932 tavaszán végezték, és bíztak benne, hogy év végén már piacra kerülhet a halgazdaság első termése; egykilós potykák formájában. Az első termés 1933. augusztus 8-án jelent meg a szegedi piacon, ahol kilogrammonként 80-90 fillért kértek érte – emlékezett vissza a kezdeti időkre a regionális hírportál.
A balatoni hal a nyáron kapta meg az uniós oltalmat. Azóta már ezer hektáron a halgazdálkodás is újraindult a Balatonnál.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotók: Török János, Kuklis István/delmagyar.hu)
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
