Ezt persze egyáltalán nem bánja.
Van az úgy, hogy a pecás mást akar, mint amit végül kap – de ha az a „más” egy 9-10 kilós, méter közeli csuka, akkor azért nehéz panaszkodni.
Kránitz Tamás tavaly júliusban már átélt egy ilyen meglepetést a Mosonszolnoki Nagybányatónál, idén április 8-án pedig ismét lecsapott rá egy óriáshal.
A harcsahorgász most is a jól bevált felszerelésével érkezett: a 3 méteres, 125 gramm dobósúlyú pergetőbotjára 4000-es orsót tett, végszerelékére pedig ismét egy kétrészes wobblert pattintott. Pontosan ugyanúgy, mint 2024. július 8-án. Akkor este fél hétkor kezdte a pecát, most hasonló időpontban, negyed hétkor lett kapása.
„Minden más szinte hajszálpontosan ugyanaz volt” – mesélte a Pecaverzumnak Tamás.
„A harcsákat vettem célba, ahogy tavaly is, de megint egy hatalmas csuka jött. Partszélben húztam a csalit lassan, amikor egy gyengéd kapást éreztem. Szép lassan indult csak meg, és később megdöbbenve vettem észre, hogy mekkora halat sikerült akasztanom. Először arra gondoltam, hogy újra megfogtam a 120 centiset, de ez csak majdnem akkora volt. 10-15 percig fárasztottam, de csak finoman, nehogy kárt okozzak benne. Egyszer feljött, de még engedtem menni egy nagy kört. Boldog voltam, amikor megpillantottam ezt a gyönyörű, vastag, egészséges csukát. Lefertőtlenítettem, majd vissza is engedtem” – számolt be a fogás körülményeiről.
A 2024-es példányról tavaly azt mondta, látatlanban 8-9 kilós harcsának tippelte volna.
Végül kiderült, egy 120 centis, 10 kiló feletti csuka küzdött a horgon.
A mostani ragadozót hasonlónak érezte, mint végül kiderült, 9 kiló és 100 centi körüli a mérete. Pontos mérés ezúttal sem történt, hiszen a cél mindig a gyors visszaengedés.
Kránitz Tamás nem tartja magát csukás horgásznak, alapvetően harcsára, néha süllőre perget. De a véletleneket lassan el kell felejteni, és Tamást nyugodtan nevezhetjük mostantól nagycsuka-specialistának.
„Jól hangzik, és egyetértek, de ebben az esetben vennem kell majd egy másik botot a csukás pergetésekre" – mosolyodott el.
„A két csuka között is próbálkoztam természetesen harcsát akasztani pergetve, ez sikerült is, hiszen voltak akcióim, de sajnos egyiket sem tudtam partra terelni. Bőven akad fehér hal a vízben, ez is befolyásolja a harcsák táplálkozását, a műcsalit mindenesetre rendre úgy vették fel, hogy nem akadtak meg” – fogalmazott a pecás.
Jól ismeri a tó halállományát, a csukákról úgy tudja, 4-5 éve tettek a tóba néhány 4-5 kiló körüli példányt, de bekerült a vízbe egy 6,5 kilós is.
„Gondolom, az lehet a mostani 130 centis” – morfondírozott el a csukák növekedésén.
Végezetül belátta, hogy érdemes néha másként gondolkodnia.
„Lehet, hogy legközelebb már úgy jövök le a partra, hogy nem harcsáért jöttem, hanem nagy csukákért” – jegyezte meg Tamás.
Ezt olvastad már?
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(fotók: Kránitz Tamás)
