Az Országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatában február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.
22 éve, január 30-án történt a tiszai ciánkatasztrófa, amelyről részletesen beszámoltunk EBBEN A CIKKBEN.
Az emléknap alkalmából az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Ativizig) is visszaemlékezett a történtekre vízügyi szemszögből.
„A Tiszát február 2-án érte el a mérgező hullám. A Tisza magyarországi szakaszán a szennyeződés koncentrációja a magyar szabványokban meghatározottak szerint az erősen szennyezett határérték 180-szorosát is meghaladta. A Tisza-folyó teljes szakaszán, így az Alsó-Tiszán is elrendelt III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültségre tekintettel az Ativizig védelmi osztagának teljes állományának riasztását és a kárelhárítási munka végzését rendelte el dr. Kováts Gábor akkori védelmezető. A vízügyi szakemberek számos hullámtéri csatornán hajtottak végre mederelzárást homokzsákok és helyi anyagok felhasználásával, hogy az érkező szennyezés hullámtéri területekre kijutását megakadályozzák” – írták.
Felidézték, hogy a szegedi vízmércén – a szennyeződés levonulásának idején – a vízállás nem haladta meg az 500 centiméteres szintet, így a hullámtéri területekre lényegében nem jutott ki a méreggel szennyezett tiszai víz.
A szennyező hullámot kísérő halpusztulás mértékét akkor még megbecsülni sem lehetett. Az Alsó-Tiszán uszályokból összeállított műszaki zár segítségével a partra terelt és kihalászott több tonna haltetemből sokan arra következtettek, hogy a Tisza élővilága teljes mértékben megsemmisült. A ciános víz nemcsak a halakat, hanem a vízzel, illetve mérgezett hallal közvetlenül érintkező vízi madarak és hullámtéri élőlények sokaságát is elpusztította.
A 2000 januári cianidszennyezés óriási károkat okozott a Tisza folyónak. Becslések szerint mintegy 1240 tonna hal pusztult el, emellett sok más populáció is súlyos károkat szenvedett.
A tragédiát követő években a természet lenyűgöző megújulási képességéről szerezhettek bizonyságot a szőke folyó mentén élők. Ám elképzelni is szörnyű, milyen pusztítást végzett volna a méreg, ha akkor, valami oknál fogva nem sikerül a vízügyes bravúr.
A folyóba visszaköltözött az élet, melyet mi sem bizonyít jobban, mint a kiváló vízminőségét igénylő kérészek rajzása – zárul az Ativizig közleménye.
A katasztrófa eseményeiről egy korábbi videóban emlékezik meg Kozák Péter, az Ativizig vezetője.
Tiszába torkolló patak szennyeződött, bíbor színűvé vált a víz. Részletekért KATTINTS IDE!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(fotó: jnsz.hu)
