A sétáló cápák leginkább az indonéz szigetvilágban találhatók meg nagy számban.
Legalább kilenc cápafajról ismert, hogy a sekély vízben való mozgáshoz uszonyaikat használják, és ezek közül néhányan rövid kiruccanásokat is tesznek a szárazföldre.
A Discovery stábjának most egy ilyen cápáról sikerült kivételesen jó minőségű felvételeket is készítenie – vette észre a videót az Origó.
Az indonéz szigetvilágban honos, apró testű, legfeljebb fél méter testhosszú cápafajok a legnagyobb természetességgel járkálnak az apálykor szárazra kerülő lagúnákban vagy a parti fövenyen – ezt már a Qubit írta egy korábbi cikkében.
A rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) rendjébe, azon belül is a bambuszcápafélék (Hemiscylliidae) családjába tartozó fajok meglepő viselkedését eddig is az alkalmazkodás egyik jó példájának tartották az evolúcióbiológusok.
A vízi élővilág kutatásának legújabb nemzetközi eredményeire szakosodott Marine & Freshwater Research folyóiratban két éve megjelent tanulmány a meglepő adaptáció filogenetikai és filogeográfiai (azaz a genetikai leszármazási viszonyok földrajzi vonatkozásaival foglalkozó) hátterét is feltárja.
Az amerikai, ausztrál és indonéz tenger- és evolúcióbiológusokból álló kutatócsoport az ismert bambuszcápa fajok DNS-ét vetette alá molekuláris filogenetikai elemzésnek, és a kutatók az eredményekből arra következtettek, hogy a sétáló cápák 9 millió éve szakadtak ki a rablócápa-alakúak rendjéből, és ekkortájt mászhattak ki a szárazföldre először. Akkortájt, amikor az indopacifikusnak is nevezett dél-kelet-ázsiai óceáni térséget a tektonikus folyamatok a ma ismert formájára alakították.
Ahhoz képest, hogy a cápák rendje 450 millió éve jelent meg, a 9 millió évvel ezelőtti fejlemény szinte friss.
A filogenetika mellett a kutatók filogeográfiai módszerekkel is kutatták az adaptáció elterjedtségét. Kiderült, hogy a bambuszcápák az indopacifikus régió Pápua-Új Guineát, Fülöp-szigeteket és Salamon-szigeteket is magában foglaló, korall háromszögnek is nevezett területén fejlődtek a ma ismert fajokká. Ott, ahol a tengerszint és a tengerfenék geológiai változásai során a korábban összefüggő medencék elszigetelődtek egymástól, és különálló, egyedi ökoszisztémák jöttek létre, elősegítve a ma ismert rendkívül fajgazdag és egyedi – ám a felmelegedés miatt súlyosan veszélyeztetett – élővilág kialakulását.
Az alábbi videón látható, miféle szerzet is a sétáló bambuszcápa:
Delfinek mentettek meg egy férfit a cápatámadástól. Nézd meg videót ITT!
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Youtube)
