Nemrég számoltunk be arról, hogy Kustánszegen a horgászok segítségét kérték a kormoránok riasztásában. A Göcsej Horgász Egyesület elnöke, Kelemen Csaba a zaol.hu-t most arról tájékoztatta, hogy a halállományra veszélyes madár mellett meggyűlik a bajuk egy másik állattal is.
– A hódok nálunk is évről évre egyre nagyobb gondot okoznak. Folyamatosan rágják a tó menti fákat, már többet is kidöntöttek. Egy várat is építettek már maguknak a tó strand felőli részén, abban élnek. Hatalmas metszőfogaik vannak, azzal gond nélkül képesek pát napon belül a legvastagabb fák törzsét is elrágni – nyilatkozta Kelemen Csaba.
Az egyesületi elnök azt mondta, tapasztalataik szerint a hód két okból pusztítja a vízparti növényzetet. Egyrészt táplálkozik vele, ehhez zsengébb gallyakra van szüksége, másrészt várat vagy egyes patakok vízszintjének megemelése érdekében gátat épít belőle. Ez utóbbi tevékenységéhez egészen vastag fákat is használ.
Kelemen Csaba úgy tudja, Kustánszeg környékén biztosan nem volt hód visszatelepítési program, az itt megjelent egyedek a Muráról érkezhettek, méghozzá a tó vizét levezető patakon keresztül.
A horgászok most egyetlen családról, legalább három egyedről tudnak, de volt több is. Tavaly például megtalálták egy elpusztult hím tetemét. Termetes állat volt, mintegy húsz kilogrammra becsülték a tömegét.
– A hód territoriális, azaz területfoglaló állat, védi a saját területét, oda nem enged be más egyedeket, de más fajokat is igyekszik távol tartani a lakókörnyezetétől, ami nekünk, horgászoknak adott esetben még jól is jön. Ahol ugyanis megtelepszik a hód, ott vidrával nem kell számolni. A vidra számunkra sokkal kártékonyabb, az ugyanis hallal táplálkozik, ellentétben a növényevő hóddal. A vidra ráadásul a párzási időszakában élvezetből gyilkol, olyankor valóban nagyon sok halat pusztít el – magyarázta Kelemen Csaba.
Az eurázsiai hódok visszatelepítésére World Wide Fund for Nature, vagyis a Természetvédelmi Világalap magyarországi szervezete még 1996-ban indított átfogó programot, amely 2008-ra fejeződött be.
A kampány során az ország több pontján engedtek szabadon családokat, így a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci ártéri erdőkben, a Dráva magyarországi szakaszain, az Alföld egyes vidékein, valamint az egykor kiterjed lápvidékként ismert Hanság területén, a rágcsálók azonban nagyon további területeken is megjelentek, többek közt Zalában is. Mára gyakorlatilag nincs olyan vizes élőhely hazánkban, ahol ne fordulnának elő.
Az eurázsiai hód védett állatnak számít Magyarországon, de gyérítésére 2022. augusztus elsejétől van lehetőség külön engedéllyel.
Győrvári Attilát, a Zala Vármegyei Vadászkamara titkára elmondta, az elmúlt időszakban nem érkezett hozzájuk ilyen megkeresés. Tudomása szerint a szomszédos Vasban jóval több problémát okoztak a hódok, mint Zalában, s ott valóban kérték a vadászok közreműködését a túlszaporodott állomány gyérítésére.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitóképünk illusztráció, forrása: Wikipedia)
