Sikeresen zárta az év első haltelepítését a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.). Február 22-én, csütörtökön egynyaras csukákat helyeztek ki a Hévíz-folyáson. Az idegenhonos díszhalfélék elleni védekezés miatt helyi tilalmat rendeltek el.
Öt nappal a csukatelepítést megelőzően a csatornát elrekesztették, és elektromos halászgéppel, nyakzó hálóval ritkították az egzotikus halakat, amelyek inváziósnak számítanak, és minden bizonnyal az állatokra ráunt akvaristák felelőtlen kihelyezése miatt szaporodhattak el.
A halászatról megjelent videóban Ferincz Árpád, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője elmondta, három alkalommal ismételték meg a folyamatot. Inváziós halakból 500-as nagyságrendben, míg őshonosból mindösszesen két tucatot fogtak, bodorkát, küszt és törpenövésű vadpontyot.
„Az itt lévő halak többsége két taxonba tartozik, azért nem mondok fajt, mert nagyon sok közöttük a hibrid, a hibrid hibridje is, ez egy nagy massza” – nyilatkozta Ferincz Árpád.
Az egzotikus halakat két fő taxonba sorolta. A jaguársügér ragadozó, halakkal és makroszkópikus vízi gerinctelenekkel táplálkozik, míg a tűzfejű tarkasügér törmelékevő hal, de a citromsügér egyediből is kerültek elő példányok.
„A szakirodalom ír sokféle értéket a toleranciaspektrumának alsó szélére, de most szándékosan nem mondanék semmit, mert itt ezen már túlvagyunk” – válaszolta Ferincz Árpád arra a kérdésre, hogy negatív irányban milyen vízhőfokot tolerálnak ezek a halak.
„A nem kedvező környezeti feltételek arra sarkallják a az állatot, hogy alkalmazkodjon. Ez egy evolúciós folyamat, ami azt jelenti, hogy sok-sok generáción keresztül akár odáig is eljuthatunk, hogy ezek a jószágok adaptálódnak a mi mérsékeltövi viszonyainkhoz. Annál is inkább, mert ismerjük, milyen telek vannak mostanában: egyre ritkábbak a szigorú, fagyos időszakok, egyre magasabb a téli átlaghőmérséklet. Magyarul a klímaváltozás hatásaként ez még hosszabb időtávon komoly problémát okozhat” – fogalmazott a tanszékvezető.
A tervek szerint öt nappal az utolsó halászatot követően 295 kilogramm egy nyaras csukát helyezett ki a Hévízi-tó kifolyója alatti szakaszon a BHNp Zrt.
Annak érdekében, hogy a csukák minél hatékonyabban végezhessék „dolgukat”, a Hévízi-tó alatti műtárgytól számított ötszáz méter hosszú csatornaszakaszon ragadozóhal-fogási tilalmat rendeltek el 2024. december 31-ig – olvasható a BHNp Zrt. közleményében.
A megjelentek értelmében a nevezett csatornaszakaszon csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászhelyen tartani, azzal horgászni, továbbá süllőt, balint, csukát, harcsát, kősüllőt és sügért megtartani tilos!
Jelenleg ugyebár már zajlik a csuka fogási tilalma, néhány nap múlva pedig elkezdődik a május 1-ig tartó ragadozóhal-fogási tilalom, amelyet a Balatoni Horgászrend szabályoz.
Az ezt követő időszakban elrendelt új, helyi tilalmat a csatorna partján elhelyezett táblákon is fel fogják tüntetni, hogy mindenki számára egyértelmű legyen.
Meddig maradna életben egy piranha a Balatonban? Válasz ITT.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BHNp Zrt. FB-videó képernyőfelvétel)
