Egyre többször fordul elő, hogy a halőrök ellenőrző körútjuk során olyan horgásszal találkoznak, aki elmulasztja a zsákmányt a kifogást követően nyomban bejegyezni a fogási naplóba. Ez pedig komoly bírságot vonhat maga után. Sokan nem értik, miért is veszik ezt ennyire szigorúan, miért nem elég, ha csak a horgászat befejezésekor dokumentálják a nemes hal kifogását – írja a szoljon.hu.
A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KTVHESZ) halőri szolgálata a napokban is ellenőrzött olyan személyt a Nagykunsági-főcsatorna vízterületén, aki kifogott és meg is tartott egy 47,5 centiméter hosszúságú, 4,52 kilogrammos pontyot, melyet a fogási naplóba nem rögzített.
Ráadásul a halat élő állapotban kívánta elvinni, holott a jogszabály előírja, hogy a 30 centiméternél nagyobb nemes halat a vízpartról elszállítani csak gyorsan és kíméletesen leölve szabad.
– Mind többször szembesülünk ezzel a problémával a vizeinken – számolt be tapasztalataikról Donkó Péter, a KTVHESZ ügyvezető igazgatója.
– Valószínűleg az lehet az oka, hogy a méretkorlátozás alá eső halak éves szinten kifogható mennyisége csökken, és némelyek úgy próbálnak több halat hazavinni, hogy nem írnak be minden fogást – mondta Donkó Péter.
Szerinte a fogási napló vezetése nemcsak azért fontos, hogy a horgász eleget tegyen a jogszabályi előírásoknak, hanem azért is, mert következő év elején a naplókban vezetett fogásokat összesítve tudja a horgászvíz kezelője nyomon követni, hogy mennyi halat fogtak ki a horgászok az adott vízből, és mennyit kell így pótolni telepítéssel.
„Ha elmulasztják a naplóba bejegyezni a fogást, ellenőrzésnél a horgászok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy elfeledkeztek róla, nem tudták, hogy azonnal be kell írni, nem volt náluk toll. Nyilván, a helyzetet a halőr mérlegeli, és ha azt látja, hogy például csak a horgászat dátumát nem karikázta be az illető, de mást bejegyzett, akkor azt első alkalommal még letudhatjuk egy, az okmány hátuljára bevezetett halőri figyelmeztetéssel. De ha azt látjuk, hogy a hóna alatt osont valaki egy hallal, aminek aztán nem látjuk nyomát a fogási naplóban, akkor már a halőreinknek meg kell tennie a feljelentést a halászati hatóság felé, mely az ilyen ügyekben eljár” – magyarázta az ügyvezető igazgató.
Donkó Péter hozzátette: kevesen tudják, de a pénzbüntetésen túl horgászattól való eltiltással is büntethetik a szabálytalan horgászokat, illetve az adott évre sok pénzért kiváltott okmányt is elveszítik.
„Nem éri meg tehát ilyesmivel próbálkozni. A nagy vizeinken egyébként is sokat lehet fogni, pontyból például hetven darabot” – vélekedett.
Arra is rámutatott, nem véletlen az sem, hogy a nagyobb halakat nem lehet élve elvinni a vízpartról.
„Ez egyrészt állatvédelmi szempontból előírás, ne fuldokoljon egy zsákban vagy szatyorban az a szerencsétlen hal. Másrészt, utóbbi időben országszerte mind gyakrabban fordul elő, hogy a nagy testű halakat azért akarják élve elvinni, hogy azt valahol jó pénzért értékesítsék, ezzel a szabállyal ezt is próbálják visszaszorítani. Horgász egyébként sem árulhatja a halat! Az értékesítésnek, az azzal kapcsolatos szállításnak külön szabályai vannak, a horgász viszont csak saját fogyasztásra viheti haza a fogást” – emlékeztetett Donkó Péter.
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
(nyitókép: freepik.com)
