A szebb napokat is megélt debreceni kirándulóhelyen, a Vekeri-tó partjánál jelenleg több helyen bűzlő haltetemek és kisebb szemétszigetek csúfítják a látványt. A tó megfelelő vízellátására a Civaqua-program folytatása jelenthetne megoldást, de a víz utánpótlását biztosító beruházásnak ez a része még el sem kezdődött.
Elszomorító képek fogadják azokat, akik 2024 decemberében a Vekeri-tóhoz látogatnak – írja a debreciner.hu.
A legutóbb 2022-ben kiszáradt tóban az idei nyári kánikulák miatt ismét nagyon alacsony a vízállás, amely látszólag a téli időszakban is tartósan kitart. A víz majdnem mindenhol eltűnt, a tómeder jelentős részében biztonságosan lehet sétálni.
Ez viszont azért nem ajánlatos, mert a tó déli részének partszakaszán elpusztult halak és kagylók százai oszladoznak, melyek már messziről érezhető kellemetlen bűzt árasztanak magukból. Azt, hogy ezek a halak mikor kerültek a száraz felszínre nem tudni, de mivel már a környező madarak sem járnak ide élélemért, valószínűleg több mint egy hónapja elpusztulhattak.
Azok a helyek, ahol még maradt némi víz a tóban, inkább mocsárhoz hasonlítanak, az itt élő hattyúk és kacsák sokszor a lábukkal tolták előre magukat az alacsony vízállás miatt. A nád és a sás szinte teljesen átvette az uralmat, azonban ezek is kiszáradva, néhol zöld mohától benőve hajladoznak a téli szélben.
A tó környékén elszórva padok találhatók, melyek felett sok helyen életveszélyesnek tűnő, haldokló, korhadt fák ágai repedeznek. A Debrecen és környéke zöldítését célzó önkormányzati program keretében ültetett vékonyka fák némelyike viszont teljesen kiszáradt.
A Vekeri jelenleg csak az esővízből táplálkozik, a tavat feltöltő Kati-ér mára teljesen elapadt. Ennek következtében a tó az utóbbi években gyakran kiszáradt, 2022 nyarán például olyannyira, hogy a kagylók megsültek a napon, és a tó alja a legszárazabb sivatagok benyomását keltette.
Idén tavasszal egészen biztató volt a helyzet a tónál, a mederben bőven volt víz, amit a Vekeri környéki madarak is értékeltek. A vízhelyzet azonban még augusztusban sem volt olyan aggasztó, mint most, december elején. A tó állapotáról egy vlogjellegű, hosszabb videó is készült, ez a Joci Channel Youtube-csatornára került fel december 8-án.
A Vekeri-tó megfelelő vízellátására a Civaqua-program folytatása jelenthetne megoldást, de a víz utánpótlását biztosító beruházásnak ez a szakasza még el sem kezdődött. A Civaqua első ütemét 2023 novemberében adták át, ez ugyanakkor az erdőspusztai tavak és a szintén kiszáradóban lévő Nagyerdő vízhiányát nem kezeli, információink szerint ahhoz egy újabb teljes csővezeték lefektetésére lesz szükség.
A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül a városba, azon belül is a Tócó-patakba vezető vízügyi beruházás bruttó 16 milliárd forintból, európai uniós támogatás felhasználásával valósult meg.
Papp László, Debrecen fideszes polgármestere idén március 5-én, az önkormányzati választás kampányában a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben jelentette be: a kormány döntést hozott arról, hogy kiemelt fejlesztési pontként bekerül a Civaqua-program folytatása a KEHOP Plusz európai uniós fejlesztési alapba.
„Ez jelentős további vízellátást biztosít majd a debreceni Nagyerdőnek és az Erdőspusztáknak, ezáltal pedig tudjuk biztosítani a Fancsikai- és a Vekeri-tavak folyamatos és megfelelő szintű vízellátását is” – magyarázta.
A Debrecen és környékének beruházásaival kapcsolatos kormánydöntéseket a Magyar Közlöny március 4-i száma tartalmazza. A 1041/2024. (III. 4.) számú kormányhatározat mellékletében prioritási sorrendben olvashatók a vízügyi tárgyú fejlesztések.
A „Hajdúhátság Vízgazdálkodásának fejlesztése – Civaqua-program” elnevezésű projektre 40,46 milliárd forintot különítenek el az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) számára a KEHOP Plusz éves fejlesztési keretéből.
A dokumentum szerint a projekt célja a Hajdúhátság vízgazdálkodási fejlesztését segítő beruházások eredményeire építve a klímaváltozás hatásainak hatékony kezelését segítő vízkészletgazdálkodási rendszer kiépítése, amelynek segítségével lehetővé válik a felszín alatti vízkészletek csökkenő tendenciájának megfordítása, valamint a meglévő természeti értékek, például a Nagyerdő és a Fancsika-tavak megvédése.
Az, hogy ez a projekt mikor hoz valódi megváltást a Vekeri-tó életében, még nem tudni.
A debrecenier.hu videója:
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Joci Channel Youtube-képernyőfelvétel)
