Jelentősen nőtt a horgászat népszerűsége Magyarországon: a teljes lakosság több mint hét százaléka rendelkezik horgászengedéllyel, számuk négy év alatt megduplázódott – közölte az agroinform.hu az MTI-vel hétfőn.
Már a hír elején leszögezzük, hogy a regisztrált horgászok száma a Pecaverzum egy hónappal ezelőtti információi szerint már meghaladja a 756 ezret (a felmérésben több mint 700 ezerről van szó), és a női horgászok száma is közelíti a százezret (az elemzésben több tízezret említenek).
És akkor jöjjön a felmérés eredménye!
A portál kutatása szerint a horgászok 41 százaléka legalább heti egy alkalommal eljár horgászni, további 37 százalék legalább havi gyakorisággal teszi ezt. Noha túlnyomórészt továbbra is férfiak időtöltésének számít, már több tízezernyi nő is hódol ennek a sportnak. (A női horgászok száma – mint ahogy a bevezetőben is írtuk – már a százezret közelíti. A Pecaverzum beszélt a felmérés készítőivel, akik arról tájékoztatták honlapunkat, hogy nem kaptak pontos adatot, azért írtak több tízezret.)
És akkor folytassuk a közleményt!
A horgászközösség dinamikus bővülése fiatalodást is hozott: a válaszadók 27 százaléka 18-40 közötti, 43 százaléka a 41-60 éves korosztályból került ki. A Magyar Országos Horgászszövetség (Mohosz) közel 80 ezer gyermek- és fiatalkorú horgászt tart nyilván. (Ezzel kapcsolatban a Pecaverzumnak nyilatkozott Szűcs Lajos, a Mohosz elnöke. „Amióta van a horgászkártya, azóta látjuk horgászaink életkori megoszlását. Ebből azt látjuk, hogy egészséges a korfa, tehát nemcsak idősek vannak, hanem fiatalok is és középkorúak is. Utóbbiak vannak döntő többségben” – mondta az elnök.)
És akkor megint vissza a közleményhez!
A magyar horgászok mintegy 2200 nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen hódolhatnak szenvedélyüknek, ezek döntő többsége a Mohosz rendszerébe tartozik. A szövetség szervezetéhez jelenleg mintegy 1200 horgászegyesület tartozik.
A felmérésben részt vevők többsége, 67 százaléka a járvány kitörése óta is ugyanolyan gyakorisággal horgászott, 12 százalékuk más program híján még gyakrabban is kijárt a vízpartra.
A vízpart általában természetes tavakat és folyóvizeket jelent, ugyanakkor a válaszadók 32 százaléka jelezte, hogy több-kevesebb rendszerességgel erre a célra létesített, napijegyes horgásztavakat látogat. A túlnyomó többség, 62 százalék elsősorban pontyra megy, de gyakori célpontot jelentenek a keszegfélék (13 százalék), a süllő (7 százalék), a csuka és a harcsa (4-4 százalék), valamint az amur (3 százalék) is.
Magyarországon bő két évtizede jelent meg a sporthorgászatnak az a formája, melynek követői a halat nem viszik haza, hanem visszaengedik a vízbe. A felmérés szerint a horgászok 18 százaléka sosem tartja meg a halat, miközben 29 százalékuk az engedélyezett halakat legtöbbször hazaviszi. További 53 százalékuk esetenként dönt a kifogott hal sorsáról. Azok közül, akik hazaviszik a halat, 60 százaléknyian csak kisebb mennyiséget, évente legfeljebb 20 kilogramm halat visznek el.
A horgászatban a válaszadók 75 százaléka a kikapcsolódást keresi, 16 százalék tekint rá elsősorban halforrásként. Öt százalék versenyszerűen űzi ezt a tevékenységet, további 4 százalék számára pedig ez elsősorban társasági esemény. Ennek megfelelően a hely kiválasztásának elsődleges szempontja 58 százalékban a kellemes, rendezett és nyugodt környezet, 27 százalékban a megfelelően gazdag halállomány, 15 százalékban pedig az adott területre szóló horgászjegy ára – közölték.
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
