Kompromisszumos megoldást találtak a stéghelyzetre Balatonmáriafürdőn

21 tóhoz vezető, utca végén található, engedéllyel egyelőre nem rendelkező lejáró fennmaradását támogatja Balatonmáriafürdő önkormányzata – derült ki azon az egyeztetésen, melyen Galácz György polgármester és Kravinszkaja Gabriella, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője tájékoztatták az érintett, illegális stégekkel rendelkező utcák képviselőit. A hangulat, ellentétben az augusztus végi, az engedéllyel nem rendelkező lejárók felszámolását bejelentő fórummal, kifejezetten békésnek bizonyult: láthatóan jót tett közhangulatnak, hogy a több ezer nyaralót és helyit érintő kérdésben – a korábbi, balatoni ügyekkel ellentétben – kompromisszumkésznek mutatkoztak a hivatalok és a hatóságok – számolt be a Népszava.

Mint arról beszámoltunk, nyár végén – miután a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Kftvizig) szakemberei egy két évtizede érvényben lévő törvény alapján megkezdték az engedély nélküli víziállások és lejárók számbavételét – még arról volt szó, minden illegális lejárót felszámolnak, függetlenül attól, magánterületről vezet a tóba, vagy utca végéről, noha utóbbi esetben a környéken élő családoknak biztosította a könnyebb vízhez jutást, hiszen nem kellett akár fél-egy kilométert gyalogolniuk a hivatalosan kijelölt strandokra. A vízügy arra hivatkozott, tarthatatlanná vált a helyzet, hiszen Balatonmáriafürdő és a szomszédos Balatonfenyves partszakaszán 142 illegális víziállást azonosítottak.

Ami azt jelenti, hogy a balatoni illegális lejárók nyolcada a két településen található, Máriafürdőn a település teljes partszakaszára vetítve úgy 58 méterenként alakítottak ki engedély nélküli lejáratot a vízhez, ám egyes részeken 20 méterenként szabdalják a nádast a különféle, a tóhoz vezető ösvények, pallók, feltöltések.

A bejelentés komoly felháborodást váltott ki, az intézkedések ellen protestálók arra hivatkoztak, hogy a bejárók nagy részét 60-70, sőt akár 100 éve szüleik, nagyszüleik, dédszüleik alakították ki, a tóról készült korábbi légi felvételek viszont azt mutatták, leginkább a 70-es évek vége és a 90-es évek között, valamint az elmúlt esztendőkben épültek. Balatonfenyvesen petíció indult 21, utcavégi lejáró fennmaradásáért, Máriafürdőn pedig az önkormányzat közbenjárásával sikerült elérni, hogy a kormányhivatal és a vízügy egyeztessen a lejárókról.

– A kormányhivatal hajlandó engedélyt kiadni azokra az utcavégi lejárókra, melyeket az önkormányzat is támogatott – jelentette be a fórumon Galácz György. Összesen 21 helyszín érintett, de cserék még elképzelhetőek. A kérelem, melyet be kell nyújtani, a lejárókra vonatkozik, nem a hozzájuk vezető feltöltésekre, utóbbiakat a vízügy nem is tervezte elbontani.

Pontos szabványt nem határoztak meg a lejárókkal kapcsolatban, szélességük 80-120 centi lehet, a felületük rács vagy hézagosan rakott deszka, hogy ne zavarja az alattuk lévő növényzet növekedését. A paramétereket öt éven belül kell teljesíteni, az engedélyt erre az időre megkapják az igénylők. Akik az előzetes hírekkel ellentétben nemcsak jogi személyek lehetnek, hanem az utcaközösségek által megválasztott-kijelölt magánszemélyek is, nekik viszont személyes felelősséget kell vállalniuk az előírások betartásáért, illetve a díjfizetésért.

A lejárók legalizálása ugyanis pénzbe kerül, ahogyan minden, a tómederbe engedéllyel lerakott stégért és bejáróért is fizetni kell. A hatezer forintos éves alapdíj mellett az idén négyzetméterenként 726 forint a díj, vagyis egy 30 méter hosszú, egy méter széles lejáró ötéves engedélye valamivel több, mint 50 ezer forint.

Az összeget nem muszáj egyszerre befizetni, lehet évente is, ám ekkor számolni kell vele, hogy a költségek az infláció méretével növekednek. Az engedélykérelemhez – melyet a fórum végén több utca képviselője azonnal be is adott – a hivatalos papírokon kívül csatolni kell egy táblázatot a lejárót használókról, akiknek nyilatkozniuk kell, hogy támogatják a bejáró legalizálást és elfogadják ennek anyagi vonzatait, s egy kapcsolattartót is meg kell nevezni – utóbbit az utcavégi lejárók fennmaradását támogató Balatoni Környezetvédelmi és Fürdőegyesület azoknak a közösségeknek is javasolja, melyek lejárói jelenleg nem szerepelnek a támogatottak között.

– Úgy tűnik, sikerült megfelelő, kompromisszumos megoldást találnunk – mondta lapunknak Galácz György. – A hivatalos strandokon kívüli 21, legális lejáró elegendőnek tűnik, persze így lesznek, akiknek néhány utcányit sétálniuk kell majd, de a korábbi állapot tényleg nem volt fenntartható.

Balatonmáriafürdőn több, mint 120 illegális bejárót azonosított korábban a vízügy, ezek nagyobb része azonban nem utcák végéről, hanem magánkertekből vezetett a vízhez. Utóbbiak esetében a hivatal jelenleg elképzelhetetlennek tartja, hogy engedélyt kapjanak, s ha a tulajdonos nem szünteti meg a lejáróját, akkor a vízügy számolja fel az év végéig.