„Az a foszformennyiség, amelyet a horgászok ma az etetőanyagokkal a tóba juttatnak, fele vagy közel akkora mennyiség, amitől csak sok milliárd forintért lehetne megóvni a Balatont. Ez bizony nemhogy sok, egyenesen nagyon sok!” – fogalmazott Dr. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja.
Dr. Istvánovics Vera a hirbalaton.hu-nak nyilatkozva elismeréssel szólt a halgazdálkodás foszformérlegét vizsgáló, tudományos igényű munkáról, amely megállapította, hogy évente több mint 2000 tonna, azaz 100 konténernyi etetőanyagot, és ezzel 8 tonna foszfort szórnak a horgászok a Balatonba.
A haltelepítéseket, a kifogott halakat és eltávolított haltetemeket is beszámítva a kutatók becslése szerint évente 4,8 tonna nettó foszforterhelés írható a halgazdálkodás számlájára. Következtetésük szerint ez elhanyagolható mennyiség, csupán 3 százaléka a Balaton teljes éves foszforterhelésének, mely utóbbit a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság átlagosan évi 165 tonnára teszi.
A következtetés Dr. Istvánovics Vera véleménye szerint nem megalapozott. Mint kifejtette, a Balaton foszforterhelésére vonatkozó becslések nagyon bizonytalanok. Egyrészt mert a jelenlegi monitoring rendszer alkalmatlan azoknak az adatsoroknak az előállítására, melyek lehetővé tennék a terhelés megfelelő pontosságú becslését. Másrészt mert a számítási módszerek elavultak és megkérdőjelezhetőek. Álláspontja szerint a vízügynek nem feladata, a teljes adathiány miatt mégis rákényszerült, hogy önszorgalomból beindítson „egy messze nem tökéletes, de a legnagyobb lyukakat betömködő mérési programot”, amely alapján legalább meg lehet kísérelni a foszforterhelés becslését.
A balatoni foszforterhelésen belül csak a Zalán át érkezőről léteznek jelenleg pontos adatok, ami annak köszönhető, hogy a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1976 óta naponta méri a folyó torkolati terhelését – mondta a kutató.
Ezen adatok szerint a legnagyobb befolyó, a Zala száraz években (2002-2004, 2012) 8-11 tonna foszfort szállított a Balatonba, a rendkívül csapadékos 2010-ben viszont közel 48 tonnát. A BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszéke 2003-ban 20 évre visszamenően becsülte a Balaton foszforterhelését. Az eredmények szerint a tó teljes foszforterhelése a csapadékviszonyoktól függően 3-6-szor akkora volt, mint a Zalán át bejutó foszformennyiség.
Ezek alapján ma a Balaton teljes foszforterelése inkább csak évi 80 tonnára becsülhető – jelentette ki Istvánovics Vera hangsúlyozva, hogy a tó tényleges foszforterhelése nem ismert. Ő a rendelkezésre álló adatokból azt valószínűsíti, hogy a halgazdálkodás nettó foszformérlege a terhelésének inkább 6, mint 3 százaléka, az etetőanyagokkal bevitt foszforterhelés pedig elérheti a 10 százalékot.
A halgazdálkodás foszformérlege tehát már ma sem tekinthető jelentéktelennek a Balaton vízminősége és annak fenntarthatósága szempontjából, ezért sürgősen szükség van az etetőanyagok használatának szabályozására – jelentette ki Dr. Istvánovics Vera. Megjegyezte, a BLKI kutatói számos javaslatot tettek a horgászati terhelés csökkentésének lehetőségeire, mihamarabb élni kellene ezekkel a lehetőségekkel.
A teljes anyag ITT olvasható el.
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
