Ha vadvízen horgászik az ember, soha sem tudhatja, mi akadhat a horgára. Ez történt Belányi Istvánnal is, aki szivárványos pisztrángott fogott a Tiszából. Kiderült, korábban is történhettek hasonló fogások, csak azokat eddig nem vették komolyan, mert nem álltak rendelkezésre kézzel fogható bizonyítékok.
Június 18-án, szombaton reggel a Tisza 328-as folyamkilométere körül, Szolnok alatt, a várostól körülbelül 6-7 folyamkilométerre úsztatva horgászott csontkukaccal Belányi István. A célhala a keszeg volt, jöttek is szépen, nem panaszkodhatott. Aztán valamikor 6 és 7 óra között egy váratlan vendég jelent meg a horgon, egy pisztráng!
„40 éve horgászom a Tisza ezen szakaszán, de még soha nem láttam vagy hallottam pisztrángról” – nyilatkozta meglepődve a Pecaverzumnak Belányi István.
A pisztráng a csontit a fenék közelében kapta el. „Először azt gondoltam, hogy egy gardát fogtam, aztán elkezdett lefelé törni a folyásba, a garda pedig nem csinál olyat. Amikor szákba került, kiabáltam a parton tartózkodó másik két horgásznak, akik jöttek megnézni, és ők is nagyot csodálkoztak. A fogás híre gyorsan terjedt a környéken, és azóta már csak Pisztrángos Pistinek becéznek az ismerősök” – mesélte a horgász, aki egy kőruganyon horgászott, előtte a víz felgyorsult és oxigéndúsabb volt.
A 24 centiméteres halról készült képeket elküldte a Magyar Haltani Társaságnak (MHTT), amely megerősítette, hogy egy szivárványos pisztráng kerül elő a Tiszából.
István – miután a pisztrángot visszaengedte a Tiszába – folytatta tovább a pecát, bízott benne, hátha fog még egy másik pisztrángot is, de az már nem jött több, a keszegek mellé viszont érkezett még pár darab márna.
„A természet nagy csodákra képes, a hal nem tud beszélni, nem tudja elmondani, hogy miért van ott, miért került oda” – ezt már a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének szövetségi titkára nyilatkozta a Pecaverzumnak.
Donkó Péter szerint azonban két dolog mégis elképzelhető: az egyik, hogy elkezdett tisztulni a Tisza vize, és ez a pisztrángoknak is feltűnt, vagy pedig csak eltévedt példányba botlott bele Belányi István.
A szövetségi titkár inkább utóbbit tartja valószínűbbnek. Az utat tévesztett pisztráng ebben az esetben leúszott a hegyekből (mondjuk az Eger-patakon keresztül), átcaplatott a Tisza-tavon, igénybe vette a Kiskörei Hallépcső szolgáltatásait, majd pedig Szolnok felé vette az irányt.
Donkó Péter azt is elárulta, hogy az utóbbi években a horgászok által leadott fogási naplókban elvétve találkoztak pisztránggal, de azokat a feljegyzéseket nem vették komolyan.
„Elírásnak könyveltük el, statisztikai hibahatárnak, ugyanis egészen mostanáig nem voltak kézzel fogható információink a pisztráng jelenlétéről a Tiszában. Az ilyen esetekben arra is gondoltunk, hogy a horgász esetleg elírta a víztérkódot” – nyilatkozta a szövetségi titkár.
A dr. Harka Ákos jegyezte, A Tisza halai című kiadványban a szerző 71 darab halfajt említ, amelyeket kutatók mutattak ki halfauna-vizsgálatokkal.
„A Viza, a sőregtok és az állas küsz azonban már fél évszázada nem került elő, így a fajok száma jelenleg 68-ra tehető. Ezek kisebb része (20 százaléka) betelepített vagy szubspontán betelepülő, nagyobb része (80százaléka) őshonos. Utóbbiak közé nemcsak azokat a fajokat soroljuk, amelyeknek eredeti elterjedési területéhez tartozik a Kárpát-medence, hanem azokat is, amelyek közvetlenül a jégkorszak után települtek be (többnyire a Fekete-tenger vidékéről), tehát már több ezer éve ezen a tájon élnek” – olvasható a 2011-ben megjelent szakmai anyagban.
Az azóta eltelt 11 évben azonban változott a helyzet, tavaly ugyanis a Vajdaságban állásküszt fogott egy horgász a Tiszából, Adorján térségében. A kutatók azt is kiderítették, hogy a három állasküszfaj közül melyik került horogra.
Tavaly a Dunából több helyen is fogtak pisztrángot. Részletek IDE KATTINTVA!
Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!
