2024. november 22. péntek | Cecília
Aktuális

Eddig soha nem alkalmazott technikával mérik fel a Balaton halállományának összetételét

Eddig soha nem alkalmazott technikával mérik fel a Balaton halállományának összetételét

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai elkezdték felmérni a Balaton halállomány-összetételét környezeti DNS segítségével.

A vizsgálatban a tó minden medencéjében történnek mintavételek, kikötőkben, partvédő kövezéseken, nádasokban és nyíltvízen egyaránt – olvasható a BLKI közleményében.   

A teljes halállományt érintő, környezeti DNS-alapú mintavétel az első a tó történetében. A környezeti DNS alapján történő mintavétel a legmodernebb rendelkezésünkre álló technológia az élőlények és élőlényközösségek monitorozásában. 

A mintavétel során az élőlények nem sérülnek, csupán az általuk környezetbe engedett (például nyálka, ürülék, vér, stb. által) DNS-töredékek begyűjtése történik, mely alapján az élőlények faji hovatartozása megállapítható. 

A környezeti DNS-alapú mintavétel mellett a tradicionális eszközökkel (elektromos halászgép, kopoltyúháló) történő halászatot is elvégzik a szakemberek. Egy ilyen mintavétel során fogtak is egy, a Balatonban ritkának számító menyhalat Keszthelynél.

A mintavételekben a kutatók mellett lelkes hallgatók is részt vesznek.

A környezeti DNS-vizsgálat világszinten egyre népszerűbb mintavételi eljárás – ezt a Pecaverzumnak nyilatkozta tavaly augusztusban Czeglédi István, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa.

„Az élőlények tulajdonképpen mindenhol nyomokat hagynak maguk után DNS formájában. Ez származhat ürülékből, elhullajtott bőrdarabkákból, vagy halak esetében például nyálkából. A környezeti DNS-mintavétel során ezeket a DNS-darabkákat gyűjtjük össze, esetünkben a vízből. A minták laboratóriumi feldolgozása után fény derül, hogy milyen élőlények, esetünkben halak, élnek az adott víztestben. Ezt a legtöbb esetben faji szinten meg tudjuk mondani. A fajok jelenléte mellett a környezeti DNS-mintavétel lehetőséget ad a fajok mennyiségi viszonyainak becsléséhez is” – magyarázta Czeglédi István.

Azt is elmondta, hogy a környezeti DNS-vizsgálatok már az 1980-as években elkezdődtek külföldön, azonban igazán népszerűvé csak a 21. században kezdtek válni. Jelenleg a környezeti DNS-sel kapcsolatos publikációk száma exponenciálisan növekszik. 

Még több infó a környezeti DNS-vizsgálatról IDE KATTINTVA!

5 kilós aligátorteknőst fogott egy horgász a Balatonból. Nézd meg az emberre is veszélyes állatot IDE KLIKKELVE!

Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára!

(fotók: BLKI)