A Velencei-tó vízpótlási lehetőségeiről közölt L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő hosszabb írást, amelyet teljes terjedelmében, változtatás nélkül közlünk. A politikus azt írja, a kormány is megvizsgálta már az ügyet.
A Pecaverzum a helyszínen sajnos újabb aggódásra okot adó jelenségeket tapasztalt. Hamarosan videóval jelentkeztünk a témában. (Frissés: Elkészült a videó.)
L. Simon László közleménye:
A Velencei-tó természetes vízgyűjtő területe a Vértestől dél-keleti irányba nagyjából 10 kilométer szélességben húzódik, területe 600 négyzetkilométer. Az elmúlt 30 év adatai azt mutatják, hogy nagyjából 10 évente nem gyűlik össze elég víz ezen a területen. 1993-ban, 2003-ban, 2013-ban csökkent a vízszint 1 méterre, vagy alacsonyabbra. 1993-ban a vízszínt kritikus volt (lásd a mellékelt fotót). Mindezt alátámasztják a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai, amit nyomon követhetünk a mellékelt grafikonon.
Sajnos már tavaly is megfigyelhető volt jelentős mértékű szintcsökkenés, az idei évben pedig nem látjuk még a folyamat végét (a jelenlegi kánikulában naponta kb. 1 cm-fel csökken a vízszint, de még így is az 1993-as minimális vízszint felett vagyunk 30 cm-rel).
Visszatérő problémáról van tehát szó (nem is beszélve a 19. század második felében megtapasztalt teljes kiszáradásról, valamint a globális felmelegedés okozta válságtünetekről) Rendszeres vízpótlásra van tehát szükség, olyan plusz kapacitásra, amivel adott esetben 40-60 centimétert tudunk emelni a Velencei-tó vízszintjén. Külső vízpótlásra rövid távon a Rákhegyi vízbázis karsztvízének átszivattyúzásával lenne lehetőség, a létesítmények (csővezeték) itt rendelkezésre állnak 30 éve, ezeknek a használata akár 50 centiméteres javulást hozhatna (a bakonyi bányászati tevékenység befejezése óta a karsztvíz szintje folyamatosan emelkedik, ami miatt ebben a vízbázisban felesleggel számolhatunk, tehát nem okozna gondot a víz átszivattyúzása a tavunkba).
Hosszútávon a meglévő vízpótló rendszer rekonstrukciója (Zámolyi tározó, Pátkai tározó, Császárvíz), a fehérvárcsurgói tározó vízkészletének felhasználása, vagy a csóri vízbázis bekapcsolása is járható út lehet (rövidtávon nem, mivel az algák elszaporodása miatt túl magas a klorofill a Zámoly és a Pátkai tározók vizében). Illetve ezek kombinációja lehet a megoldás, a dunai vízpótlás lehetőségéről nem is beszélve, térségünkbe most is Ercsi felől érkezik az ivóvíz.
Mindezeken dolgoznak a Vízügy kiváló szakemberei, s a felvázolt lehetőségeket megvizsgálja az Orbán-kormány is. Én biztos vagyok abban, hogy a Velencei-tavat együtt meg fogjuk menteni.
Minden fontos a Velencei-tó helyzetéről:
A Mohosz szerint javult a helyzet a Velencei-tónál, de a Pecaverzum mást látott
Két új berendezéssel levegőztetik a Velencei-tó vizét
Borzalmas emberi tragédia tetézi a Velencei-tó helyzetét
Két megoldás van a Velencei-tó vízpótlására
Így nézett ki a Velencei-tavi evezőspálya a tragédia után – videó!
A Mohosz szerint újra kiszáradhat a Velencei-tó
Önkéntesek gyűjtik be az oszladozó haltetemeket a Velencei-tónál
200 kiló tetem a Velencei-tavon – sokkhatás végzett a halakkal
Tömeges halpusztulás a Velencei-tónál
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
