Az Agrárminisztérium szerint nem ellentétes a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi törvénnyel (Hhvtv), hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) azt kéri a horgászoktól, hogy merítő szákkal emeljék ki a vízből a törpeharcsaivadék-felhőket. A szaktárca ugyanakkor kiemelte, hogy a tevékenység megkezdését jelezni kell a fogási naplóban, ahová a kifogott halakat is be kell írni.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHNp Zrt.) arra buzdítja a horgászokat, hogy a törpeharcsa-ivadékfelhőket merítő szákkal emeljék ki, majd ha nem tudnak mit kezdeni a halakkal, egy zsákba csomagolva hagyják a vízparton, és értesítsék a BHNp Zrt. ügyszélszolgálatát vagy jelezzék a halőri bejelentő SMS-számon.
A BHNp Zrt. az Országos Horgászrend (OHR) 25. pontjára hivatkozva nyilvánította az általuk videóban is bemutatott módszert szabályosnak.
A felhívás kapcsán a BHNp Zrt.-hez és a Pecaverzumhoz is érkezett megkeresés azzal kapcsolatban, hogy valóban szabályos-e, ha egy horgász merítő szákkal törpeharcsákat fog.
Honlapunk ennek kapcsán az Agrárminisztériumhoz fordult, a következő kérdéseket tettük fel.
1. Az Agrárminisztérium szerint a BHNp Zrt. felhívása, miszerint merítő szákkal halászati tevékenységet folytathat egy horgász, szabályos, nem ellentétes a Hhvtv-vel?
2. A törvény lehetőséget ad arra, hogy inváziós halakat élő állapotban, egy zsákban a parton gyűjtsük, és ott is hagyjuk?
3. Mi tévő legyen egy horgász a kifogott törpeharcsák ügyében, be kell-e írni a fogási naplóba? A tevékenység megkezdése előtt a fogási naplóban az adott naptári napot meg kell jelölni?
4. Az inváziós halak gyérítése a halgazdálkodási hasznosító feladata. Szabályos-e, ha ezt a feladatot a BHNp Zrt. a horgászokkal végezteti el?
Az Agrárminisztérium válaszában azt írta, hogy a BHNp Zrt. felhívása nem halászati tevékenység folytatására hívja fel a horgászokat, így nem ellentétes a Hhvtv.-vel.
A törpeharcsák zsákban való tárolásáról szóló kérdésünkre a következő válasz érkezett: „A jogszabály a kifogott hal vízpartról történő elszállítását szabályozza, miszerint az állami horgász- és halászjegy jogosultja által kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani gyorsan és kíméletesen leölve szabad.”
Az Agrárminisztérium felhívta a figyelmet, hogy aki törpeharcsaivadék-felhőt emel ki merítő szákkal vagy csalihalfogó hálóval, arra is érvényesek a horgászat megkezdésére és a kifogott halak dokumentálására vonatkozó kötelezettségek.
„A kifogott halat be kell írni a fogási naplóba, a horgászat (nem halászati tevékenység) megkezdésekor a tevékenység megkezdésének napját tollal, kitörölhetetlen módon kell megjelölni a papíralapú fogási naplóban szereplő 13 hónapra kiterjedő naptárban” – közölte a szaktárca, hozzátéve, hogy halgazdálkodási vízterületeken ökológiai célú, szelektív halászat halászati engedély birtokában végezhető.
Az Agrárminisztérium szerint általánosságban elmondható, hogy a felhívásban a BHNp Zrt. arra hívja fel a horgászok figyelmét, hogy az Országos Horgászrend III/25. pontja szerint horgászkészségek mellett – ha a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik – az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére.
Ha a csalihal-gyűjtés közben véletlenszerűen idegenhonos inváziós hal kerül a hálóba, az a horgászvízbe vissza már nem helyezhető – zárta a Pecaverzumnak küldött válaszát az Agrárminisztérium.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: BHNp Zrt.)
