A Magyar Haltani Társaság (MHTT) szerint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág (RSD) Víz Keretirányelv (VKI) szerint megadott állóvízi besorolása téves.
Az MHTT már februári híradásában jelezte, hogy napjainkban az RSD-n és mellékvizein a halfauna-szerkezet átalakulásának lehetünk szemtanúi. Ennek okaként jelölték meg, hogy 2021 nyarán működésbe állították a Sajó Elemérről elnevezett többfunkciójú vízleeresztő műtárgyat Tasson.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (Kdtvizig) már a hivatalos átadás előtt jelezte, hogy az RSD-ben megjelenhetnek majd az áramláskedvelő halfajok, és az állóvizű Duna-ág folyóvízzé válhat.
Az MHTT honlapján megjelent legfrissebb hír alapján erre már nem is kell várni, az RSD gyakorlatilag folyóvá alakult szűk két év alatt.
„Az RSD revitalizációját tervezik. A munkálatok előkészítése miatt halfaunisztikai célú vizsgálatokat végeztünk a teljes víztérben, a főmederben, a mellék- és holtágakban, a lápokban egyaránt” – számoltak be a halkutatók, Sallai Zoltán és Juhász Péter.
Az eredményekről szólva közölték, 2022. június 7-én a ráckevei hídnál halásztak, és az elektromos kece zsákmányának átvizsgálásánál magyar bucó (Zingel zingel) ivadékait sikerült azonosítaniuk.
„Ami egyértelműen bizonyítja, hogy a faj szaporodik a Duna-ágban, és hogy az RSD a VKI szerint megadott állóvízi besorolása téves” – állapították meg.
A kutatók azt is hozzátették, hogy a magyar bucó mellett a selymes durbincsnak (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllőnek (Romanogobio vladykovi) több ivadékát is sikerült megfogniuk a felsőbb szakaszokon.
Mint ismeretes, a kormány tavaly nyáron nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította az RSD revitalizációjával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, így például a környezet- és természetvédelmi, valamint a vízügyi eljárásokat.
A projekt keretében a korábban megjelent tervek szerint az 57 kilométer hosszú Duna-ágon a revitalizáció mellett cél a vízminőség javítása, egy szakaszon a partfal rekonstrukciója, a partközeli infrastruktúra fejlesztése, valamint vizes élőhely létesítése a Csepel-szigeten.
A beruházás az elképzelések alapján magában foglalja majd a Kvassay zsiliptől a Gubacsi hídig, majd attól délre Tassig az iszapkotrást és a folyómeder-rendezést, továbbá megszüntetnék a dél-pesti szennyvíztisztítónak RSD-t érintő szennyvízterhelését is.
A legfrissebb hír ezzel kapcsolatban, hogy a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség (RDHSZ) egy Facebook-bejegyzéshez fűzött kommentben jelezte, hogy az RSD revitalizációs projektje nem merült feledésbe, jelenleg az előkészítése zajlik. „Ami sokkal fontosabb a kotrásnál, hogy a dél-pesti szennyvíz átvezetése is a projekt része” – írták.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Wikipedia, fotó: Pecaverzum)
