Nagy érdeklődés övezte a KÁN Egyetemi Napok szakmai programjának részeként megrendezett halászati kerekasztalt. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére megoldás lehet az amur, így idén ezt a témát járták körbe a résztvevők – számolt be a magyarmezogazdasag.hu.
A kaposvári rendezvény iránti érdeklődést az is fokozta, hogy idén elmaradt a hagyományos gödöllői halászati-horgászati szakember-találkozó – hívta fel a figyelmet Horváth Ákos, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Mate), Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet (AKI) intézetigazgató helyettese.
Az idei évben a szakmai rendezvény az amur halgazdálkodásban betöltött szerepéről és megítéléséről szólt. Az első előadások a faj betelepítésének történetét, természetvédelmi megítélését és a jogszabályi környezetet foglalták össze. Kucska Balázs, a Mate AKI munkatársa előadásában ismertette, hogy az amurt a világ szinte minden részén felhasználják tavak, tározók, csatornák vízinövényektől való megtisztítására. Magyarországon 1963-ban honosították meg.
Bár folyóvízi hal, ázsiai (oroszországi) importja óta jól alkalmazkodott állóvizeinkhez is, amit tenyésztési eljárásokkal is segítettek, és kidolgozták mesterséges termékenyítésének módszereit. Ez azért vált szükségessé, mert eredetileg csak folyóvízben ívik.
Növényevő faj, ez adja gazdasági jelentőségét is, mivel gyors és gazdaságos a növekedése, jó húsminősége mellett a túlszaporodott vízinövényzetű tavak tisztítására használják. Túlszaporodása esetén azonban nagy károkat okozhat a nádasokban, más fajok gyakori ívóhelyén.
Tóth Balázs, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP) munkatársa az amur megítéléséről természetvédelmi szempontból beszélt. Kiemelte, hogy idegenhonos fajként a természetes és természetközeli vizekben a telepítése nem lehetséges.
Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium munkatársa ehhez kapcsolódóan ismertette az EU és a hazai jogszabályok rendszerét, amely az idegenhonos halfajok telepítését szabályozza. A jogalkotó szándéka szerint nem hozott szigorúbb szabályokat, mint amit ezen a területen az Unió már írásba foglalt.
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. ügyvezetője az amur jelentőségéről tartott gyakorlatias és példákkal bemutatott előadást.
Mint kiemelte, a klímaváltozás tükrében megoldásra van szükség, mert minden vízfelületen megfigyelhető a növényzet túlburjánzása.
A melegebb vízhőmérséklet, a sok napsütés és az enyhe tél mind kedvez a vízinövények túlszaporodásának. Ez a jelenség nem csak a haltermelő területeket, de a horgászvizeket és csatornákat is érinti.
Ahogy Lévai Ferenc fogalmazott, az ország ütőerét jelentő vízhálózat, csatornarendszer nem tudja betölteni a feladatát, mert a növényzet lelassítja a víz áramlását. Megoldás a mederkotrás a partról vagy úszó egységekről, de ez költséges és csak rövid ideig jelent megoldást. A vegyszeres gyomirtásra vizes élőhelyen is vannak készítmények, de ezeket nem szívesen használják, és szintén nem jelentenek hosszú távú megoldást. Valódi látványos és jó eredményt az amur tud nyújtani a meder széléről betörő növények visszaszorításában. A természetes vizeket védve, akár a triploid (szaporodásra nem képes) amur telepítésével.
Dérer István, Dérer István, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnökhelyettese a Kaposváron tartott halászati kerekasztalon az amur megítéléséről és szerepéről beszélt a horgászkezelésű vizeinkben.
Mint fogalmazott, a telepítési szabályok betartása mellett, egyeztetéseket és kellő szakmai megalapozottságot követően bizonyos horgászterületeken elképzelhetőnek tartja az amur telepítését.
A szakmai rendezvény vitaindító előadásait követően lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők is hozzászóljanak. Nagy érdeklődés mellett többen is megosztották véleményüket és tapasztalataikat az amurral kapcsolatosan. Volt, aki kiemelte a halastavak vízminőségében és a tenyésztett halállományban játszott pozitív szerepét.
Volt, aki az éghajlatváltozás egyik megoldásának nevezte, és sürgette a jogalkotókat a szabályok megváltoztatására, mert mint fogalmazott: a környezeti változások már egy emberöltőn belül történnek, így sokkal gyorsabban kell megoldásokat találni.
Szóba került az eltérő jogértelmezésekből fakadó anomáliák kérdése is, melynek eredményeként akár megyénként eltérő hatósági eljárás is előfordulhat. Kisebb vita után, amely az amur túlszaporodásakor előforduló kártételéről folyt, megállapították, hogy odafigyeléssel és tudatos gazdálkodással ez kordában tartható.
Összefoglalásként két fontos megállapítás született. Az egyik, hogy minden olyan esetben, amikor a közvélemény számára is kommunikálnak a halgazdálkodók az amurról, mindig nagyon pontosan kell fogalmazni, hogy a szélsőséges természetvédők ne tudják kiforgatni az elmondottakat és olyat is belemagyarázni, ami nem volna szerencsés.
A másik megállapítás, hogy a közel hatvan éve jelenlévő, néhol inváziós fajként emlegetett amur sokkal több kutatást igénnyel, hogy pontosan ismerhető legyen a tevékenysége és annak korlátai.
Ha több kutatási eredmény áll rendelkezésre, akkor a jogalkotók is sokkal inkább tudnak olyan szabályokat hozni, amelyek valóban segítik az ágazatot a környezeti kihívásokkal szembeni megoldások megtalálásában oly módon, hogy a halászok által is fontosnak tartott természeti értékek, mint például a lápi póc fennmaradhassanak.
Az amur kártékony hatásai
Az amurtelepítéssel kapcsolatban márciusban a Mate Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője is kifejtette álláspontját. Ferincz Árpád szerint természetes vízbe nem való az amur, és óva intett annak telepítésétől.
A szakember emlékeztetett, hogy az amurt 1963-ban az akkori Szovjetunó területéről importálták hazánkba azzal a nem titkolt céllal, hogy kiépített öntözőcsatorna-hálózatot tartsa karban. „Biológiai fűnyíró gyanánt alkalmazták” – fogalmazott.
Szerinte már abban az időben is ellentmondásos volt a megítélése szakemberek körében. Úgy gondolták, vigyázni kell vele, mert a növénypusztító tevékenységével a természetes élőhelyekben komoly károkat tud okozni.
A 60-es évektől kezdve hosszú évtizedekig a szakemberek úgy vélekedtek, hogy az esetlegesen szóba jöhető folyószakaszaink vize – az alacsony hőmérséklet miatt – nem adhat esélyt az amurok szaporodásának.
„Ez az utóbbi időben változni látszik, hiszen feltehetően a klímaváltozás hatására elsősorban a Tisza vízrendszerében gyakorlatilag rendszeressé vált az amurívás, szinte minden évben fogható amurivadék. Kutatói oldalról azt tudom mondani, hogy nagyon sok vizsgálat volt, főleg az Amerikai Egyesület Államokban az amurt illetően, és ott ezek a vizsgálatok nem igazán tudták meghatározni azt az úgynevezett biztonságos amurmennyiséget, amikor még nem okoz problémát” – mutatottt rá.
Szerinte idehaza is vizsgálatokat kellene végezni annak érdekében, hogy a különböző víztípusokon milyen valós hatásai lehetnek a faj kihelyezésének. „Az mindenképpen elmondható, hogy idegenhonos fajként természetes vízbe nem való az amur” – jelentette ki.
A csatornák kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy azok hiába mesterségesek, a legfontosabb másodlagos élőhelyei azoknak az értékes lápi fajoknak, amelyek kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek nemcsak hazai, hanem világszinten is. Példaként említette a lápi pócot, a réti csíkot, a széles kárászt és a compót.
Megjegyezte, hogy olyan szakaszokat nagyon nehéz lesz találni, ahol nem él természetvédelmi értéket képviselő halfaj.
A halastavakkal kapcsolatban a kutató szintén szkeptikusan tekint arra a kérdésre, hogy valósan mi nevezhető zárt víznek. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy nemrégiben lezajlott vizsgálat kimutatta, hogy a halgazdálkodási létesítmények, halastavak, horgásztavak és az idegenhonos fajok terjedése között komoly összefüggés van.
„Ez a gyakorlatban mindösszesen csak annyit jelent, hogy azok a technikai dolgok, halrácsok vagy bármilyen eszközök, amelyek ezekben a létesítményekben azt szolgálják, hogy a halak ne menjenek ki, meglehetősen tökéletlenül működnek. Sajnos ezt ismerjük, jön egy árvíz vagy jön egy lopás adott esetben, és az ilyen alkalmakkor sajnos ezek a halfajok bizony kikerülnek. Természetesen olyan esetekben, ahol egyébként tényleg bizonyítható az, hogy nem tud élővízbe – kis vízfolyásba, közepes vízfolyásba – kijutni az amur vagy akármilyen halfaj, ott a tulajdonos belátása szerint, a hatályos jogszabálynak megfelelően is telepíthető” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az amur igen kitűnő horgászhal, és maga is kedveli matchbottal fogni.
Még több friss hírért KATTINTS IDE!
(nyitókép: Bodrogmenti Sporthorgász Egyesület 2022 FB-oldala)
