Idén márciusban kísérleti jelleggel közel hatvan süllőfészket helyeztek ki a Velencei-tavon, összesen hat helyszínen, a Lángi-tisztás két pontján, a 2-es kotráson, a dinnyési kikötő kis öblében, a Német-tisztáson és a Rigyán – közölte Facebook-oldalán a Mohosz Velencei-tó.
A Balatonon már kikísérletezték a legjobb süllőfészket, és most a Velencei-tóról is olyan hír érkezett, amely szerint tesztelik és kutatják, hogy melyik lehet a legjobb megoldás.
A kihelyezés időpontját – a tapasztalatok alapján – sikerült jól időzíteni, az első süllőívások nyomai néhány nappal később már látszódtak. Süllőikrával megközelítőleg április közepéig találkoztak a szakemberek, ezt követően leginkább bodorka és durbincs ívási jelei mutatkoztak az ívási szubsztráton – közölték.
A későbbi időszakban már egyre kevesebb új ikra nyomai látszódtak, ez a tájékoztatás szerint részben köszönhető az elnyúlóan, május végéig tartó hideg, hűvös időjárásnak is, így az íváshoz szükséges feltételek nem teljesültek. „A többi keszegfaj ívása elmaradt vagy jóval későbbre tolódott” – írták.
A süllőfészkeket természetes anyagokból és klasszikusan, műfűből is elkészítették. A kísérlet során elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző helyszíneken elhelyezett, különféle anyagokból készített fészkekre milyen hatékonysággal ívnak rá a halak (nemcsak a süllők), illetve milyen arányban preferálják a különféle anyagokat.
A süllők egyértelműen és leginkább a műfüves, klasszikus kialakítású fészket részesítették előnyben, a tujafélékből, tiszafából készült fészkek csak ritkábban nyerték el a tüskéshátúak tetszését. „Fűzfagyökér és boróka alapanyagból sajnos nem sikerült érdemi mennyiséget beszerezni” – tették hozzá. (A Balatonon korábban a borókát használták, de most ott sem tudtak beszerezni, mert a lelőhelyek száma drasztikusan csökkent.)
Helyszín tekintetében a hagyományosan bevált szakaszokon – a Lángi-tisztáson, a Rigyán és a Német-tisztáson – volt megfelelő mértékű a süllőívás eredménye. A tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy továbbra is érdemes foglalkozni a témával, így jövőre még több helyszínen és több fészek kihelyezésével folytatják a munkát, aminek a hatásfokát kedvező esetben már a halbölcsők üzembe helyezése is növeli tudja 2022-ben – hangsúlyozták.
A Velencei-tavat egyébként halpusztulás és tartós vízhiány sújtja. Június 29-e óta, négy nap alatt négy centiméterrel, 95-ről 91-re csökkent a tó vízszintje a hivatalosan elérhető adatok alapján.
(fotó: Mohosz Velencei-tó FB-oldala)
Minden fontos a Velencei-tó helyzetéről:
„A Velencei-tó egy nagyon speciális eset”
Harminc éve még nagyobb volt a baj a Velencei-tónál, mint most
L. Simon László: Megszűnt a halpusztulás a Velencei-tavon
Mérgeket termelő lény támadhatta meg a Velencei-tavat
L. Simon László: A Velencei-tavat együtt meg fogjuk menteni!
A Mohosz szerint javult a helyzet a Velencei-tónál, de a Pecaverzum mást látott
Két új berendezéssel levegőztetik a Velencei-tó vizét
Borzalmas emberi tragédia tetézi a Velencei-tó helyzetét
Két megoldás van a Velencei-tó vízpótlására
Így nézett ki a Velencei-tavi evezőspálya a tragédia után – videó!
A Mohosz szerint újra kiszáradhat a Velencei-tó
Önkéntesek gyűjtik be az oszladozó haltetemeket a Velencei-tónál
200 kiló tetem a Velencei-tavon – sokkhatás végzett a halakkal
Tömeges halpusztulás a Velencei-tónál
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
