Bár a Velencei-tó sajátos adottságai miatt fokozott veszélye van a tömeges halpusztulásnak, felkészülhetnek a hazai horgásztavak is: a túlhasználat és a klímaváltozás miatt a hazai ökoszisztémára katasztrofális következményekkel járhat számos tényező.
A Velencei-tónál tapasztalt tömeges halpusztulás hátteréről készített cikket a hvg.hu, amely emlékeztet, a halak elhullását oxigénhiány okozta, a tetemek eltávolítását pedig azért kellett minél gyorsabban elvégezni, mert a bomlási folyamat további oxigént von el.
„A Velencei-tó egy nagyon speciális eset” – nyilatkozta a portálnak le Dr. Lukács Balázs, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport csoportvezetője. „A tó medre szikes, és a nyugati harmadán egy úszólápos élőhely is van, aminek az egyik sajátossága, hogy alapból oxigénhiányos. A szikes tómeder eleve sekély, ezért gyorsabban fel is melegszik, a melegebb víz pedig kevesebb oxigént képes tárolni. Ráadásul a tó vizének magasabb a sótartalma is, ami miatt eleve más lebontó folyamatok mennek végbe az üledékben és kevesebb növényfaj is tud benne megtelepedni ezért kevesebb oxigént is tudnak termeli” – sorolta a szakértő azokat az okokat, amelyek a tömeges halpusztulás mögött állnak.
A szakember hozzátette, a tápláló víz többsége nyugatról jön, azonban a kifolyó szakasz is nyugaton van, így nehéz átöblíteni a tó vizét.
Ráadásul a tavat tápláló Császár-vízre van építve a Pátkai- és a Fehércsurgói tározó, amelyekből eleve tápanyagokkal terhelt (ún. eutróf) víz érkezik a Velencei-tóba. Ezt szűri meg az úszóláp, úgy, hogy a lebegő anyag leülepszik, a vízben oldott szerves anyagot felveszi az úszóláp (a nádas), az üledékréteg felszínén élő baktérium-alga közösség (amit algabőrnek nevezünk) pedig oxigenizálja a vizet: „Úgy mondják, hogy a Velencei-tó vize az úszólápban keletkezik, ez a víz jut el a keleti kétharmadba, ahol fürdenek is. Magas vízállás mellett, aminek a szabályozási szintje 130-170 cm az Agárdi vízmércénél, a nádas szűrőmező jól működik, de a mostani alacsony vízszint, körülbelül 100 cm esetén már nem hatékony” – magyarázta Lukács Balázs, hogy az alapból csökkenő vízszint mellett mi minden játszik közre a kialakult, oxigénhiányos állapothoz.
A szakértő kiemelte, sok tényező együttállása vezetett a katasztrófához.
A cikk ITT folytatódik.
Minden fontos a Velencei-tó helyzetéről:
Harminc éve még nagyobb volt a baj a Velencei-tónál, mint most
L. Simon László: Megszűnt a halpusztulás a Velencei-tavon
Mérgeket termelő lény támadhatta meg a Velencei-tavat
L. Simon László: A Velencei-tavat együtt meg fogjuk menteni!
A Mohosz szerint javult a helyzet a Velencei-tónál, de a Pecaverzum mást látott
Két új berendezéssel levegőztetik a Velencei-tó vizét
Borzalmas emberi tragédia tetézi a Velencei-tó helyzetét
Két megoldás van a Velencei-tó vízpótlására
Így nézett ki a Velencei-tavi evezőspálya a tragédia után – videó!
A Mohosz szerint újra kiszáradhat a Velencei-tó
Önkéntesek gyűjtik be az oszladozó haltetemeket a Velencei-tónál
200 kiló tetem a Velencei-tavon – sokkhatás végzett a halakkal
Tömeges halpusztulás a Velencei-tónál
Pecaverzum a közösségi médiában:
Kövessétek Facebook-oldalunkat!
Csatlakozzatok hozzánk Instagramon!
Iratkozzatok fel Youtube-csatornánkra!
